Közbeszerzési eljárás nélkül elvesznek a sztrádaépítéshez az uniós tízmilliárdok<br/>

Elapadhat a pénzügyi források jelentős része és elveszhetnek Európai Unió ISPA elnevezésű céltámogatási kereténél megpályázott támogatások is, ha a kormányzat az átláthatóságot biztosító pályáztatás nélkül építteti tovább a sztrádákat. A költségvetési bizottság elnöke a pénzügyminisztertől vár magyarázatot az ügyben.

Jelentős összegektől eshet el az ország, ha az idő rövidségére hivatkozva a kormány valóban közbeszerzési eljárások, pályáztatások nélkül kívánja végrehajtani új, ötéves autópálya-programját. Az EU ugyanis csak meghatározott, körültekintő módon előkészített, versenytárgyalások után elnyert üzleteket hajlandó támogatni célkeretéből. Pedig Magyarország számos pályázatot adott be infrastrukturális fejlesztések támogatásához. Például az unió ISPA-alapjához, amely 2006-ig működik majd, ebből a csatlakozás előtt álló országok közlekedési és környzetvédelmi beruházásaikhoz kérhetnek pénzügyi támogatást. Magyarország évente mintegy 100 millió euróhoz (hozzávetőleg 25 milliárd forinthoz) juthatna a támogatási keretből, s ennek a felét közlekedésfejlesztési célokra fordíthatná.

A szaktárca eddig öt közlekedési pályázatot nyújtott be az ISPA-hoz, ebből a két legnagyobb értékű igénylés az autópálya-hálózat bővítéséhez kérte az unió pénzügyi segítségét. Az M3-as továbbépítéséhez 83,5 millió eurót, az M7-es autópálya felújításához pedig 57,7 millió eurót igényeltünk. Ezekről még nem született döntés. Jó esetben, ha a kért összeget megadják, az építésekhez legalább 37 milliárd forintnyi uniós pénzt használhatnának fel. Vagyis: ennyitől eshet el a beruházó pusztán a versenyeztetés mellőzése miatt. Ez az összeg elegendő lenne például 37 kilométernyi sztráda megépítéséhez vagy éppenséggel fedezetül szolgálhatna az összesen mintegy 600 milliárdos projekt költségeinek a 15 százalékára.

"A közbeszerzési eljárás mellőzése ronthatja Magyarország európai megítélését és komoly visszatetszést kelthet külföldön. Elég arra utalnom, hogy az EU hazánkról szóló tavalyi országjelentésben éppen a közbeszerzések komolyabban vételére hívta fel a figyelmet" - fogalmazott Lotz Károly volt közlekedési miniszter, SZDSZ-es képviselő, az Európa Tanács gazdasági és fejlesztési, valamint költségvetési bizottságának elnöke.

Szerdai nyilatkozatában Kovács Kálmán, a közlekedési tárca korábbi államtitkára, szabad demokrata honatya is utalt arra, hogy az EU csak átlátható, jól kontrolált projekteket hajlandó finanszírozni. "Nyilvánvalóan elveszítjük az ISPA-támogatást, minden EU-segélyt és nem vehetünk igénybe EBRD- vagy EIB-hitelt sem, ha nem ellenőrizhető módon használjuk fel ezeket az összegeket" - fogalmazott Kovács Kálmán. A politikus utalt rá, hogy az egész ország számára kockázatos egy ilyen lépés. Olaszország például évtizedek óta nem tud megszabadulni azoktól a korrupciós vádaktól, amelyek az sztrádaépítés és a maffia összefonódásával kapcsolatosak.

Tovább szűkítheti a beruházó mozgásterét az, hogy a közbeszerzési törvény értelmében költségvetési támogatás sem adható a megfelelő eljárás mellőzésével megvalósítandó projektekhez. Ez jelentheti akár azt is, hogy nem lehet felhasználni a költségvetésben elkülönített 27 milliárdos sztrádaépítésre fordítható keretet. (Igaz, ez az összeg elkölthető a nyomvonalak kialakítása érdekében folytatott kisajátításokra.)

Egyes hírforrások szerint a sztrádaépítések finanszírozási hátterének megteremtésével megbízott Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Külkereskedelmi Bankból (MKB) és az OTP Bank Rt.-ből álló konzorciumtól venné fel az idei beruházások elindításához szükséges mintegy 50 milliárd forint rövidlejáratú áthidaló kölcsönt. A későbbiekben pedig ezek a bankok működnének közre kibocsátandó közép- és hosszúlejáratú autópálya-kötvények lejegyzésében és forgalmazásában.

Az OTP kommunikációs osztálya lapunkat úgy tájékoztatta: a kötvények és a hitelek ügye egyelőre nem került "komolyan" szóba, így bank jelenleg nem tud nyilatkozni a kérdésről.

Miklós Gábor, az MKB vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: bankjuk szívesen közreműködne az autópálya-kötvények kezelésében, ám semmilyen konkrétumot nem tud az értékpapírok kibocsátására vonatkozó kormányzati tervekről. Az ABN-Amro Bank Rt. is hajlandó lenne részt venni a kibocsátott kötvények külföldi és belföldi forgalmazásában. A bank illetékese megerősítette: már tavaly nyár óta tárgyalnak az MFB-vel a szóban forgó kötvénykibocsátásról.

Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke megalapozatlannak tartja a kormány autópálya-építési programját, ezért kezdeményezi, hogy a finanszírozással kapcsolatos problémák tisztázására a bizottság március 13-i ülésén hallgassa meg Járai Zsigmond pénzügyminisztert. Az MSZP-s politikus közleményében kifejti: aggályos, hogy az ÁPV Rt. 32 milliárddal megemeli az MFB alaptőkéjét. Két hónappal ezelőtt az Országgyűlés meghatározta az ÁPV Rt. költségvetését, s abban ez a tétel nem szerepelt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a hitelek felvétele és a kötvénykibocsátás az MFB-n keresztül történik. Ennek egyetlen oka lehet: minél több pénzt lehessen költségvetésen kívül, parlamenti ellenőrzés nélkül elkölteni.

Szekeres Imre nem lát jogi lehetőséget arra, hogy kikerüljék a közbeszerzési eljárást, márpedig ez nem teszi lehetővé az építkezések áprilisi elkezdését. - Bőven lett volna idő arra, hogy megfelelő beruházási és finanszírozási terveket készítsenek, azonban ezt sem tették. Azt követően azonban, hogy a miniszterelnök kirúgással fenyegette meg a felelősöket, egy hét alatt elkészültek a jelenlegi végrehajthatatlan és jogilag aggályos elképzelések - tartalmazza Szekeres Imre közleménye.

(Népszava)