Lemondott Györgyi Kálmán legfőbb ügyész<br/>

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hétfőn bejelentette lemondását. Döntését nem kívánta indokolni, csupán az ügyészségi törvényre hivatkozott, mely szerint a legfőbb ügyész bármikor, indoklás nélkül lemondhat. Györgyi egy embernek indokolta lemondását: Áder János házelnöknek.

Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn megkapta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondó levelét, és továbbította azt az Országgyűlés elnökének - közölte Faragó András elnöki szóvivő az MTI-vel.

Az ügyészi törvény értelmében a legfőbb ügyész a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

Györgyi egy embernek indokolta lemondását: Áder János házelnöknek. Áderrel már korábban beszélt tervezett lemondásáról, hiszen a lemondólevél nem tartalmazza az indoklást, Áder mégis elismerte: tudja miért hozta meg a legfőbb ügyész ezt a lépést. Azonban kijelentette: megegyezett Györgyivel, hogy nem hozza nyilvánosságra a legfőbb ügyész távozásának okát.

Györgyi utódát hat hónapon belül nevezik ki - ennyi a felmondási idő -, azonban a lehetséges utódok megnevezésétől Áder ugyancsak elzárkózott.

Először múlt hét szerdán került nyilvánosságra, hogy a legfőbb ügyész lemondását fontolgatja. Aznap Györgyi tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Az RTL Klub akkor azt állította, hogy Göncz megpróbálta meggyőzni az ügyészt, hogy ne távozzon posztjáról. Az elmúlt egy hétben Györgyi nem volt hajlandó nyilatkozni lemondásáról. Egyszer sem kívánta sem megerősíteni, sem megcáfolni a távozásáról szóló híreket.

Györgyi lemondásában valószínűleg szerepet játszik, hogy a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének ugyanúgy csak kormánypárti tagjai lesznek, mint a Magyar Televíziónak. A csonka kuratórium létrehozását pedig Györgyi már az MTV esetében is törvénysértőnek minősítette.

Györgyit 1996-ban másodszor választották meg legfőbb ügyésznek, mandátuma hat évre szólt, tehát 2002-ig tölthette volna be posztját.

A pártok reagálása a legfőbb ügyész lemondására

A legfőbb ügyész személyes döntésének minősítette Györgyi Kálmán lemondását Orbán Viktor kormányfő. "Abban a könnyű helyzetben vagyok, hogy az ügyészség, szemben a mi korábbi elgondolásunkkal, a parlament alá tartozó szervezet. Tehát sem a kormánynak, sem a miniszterelnöknek nincs köze ahhoz, ami az ügyészség és a parlament viszonyában történik" - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nem lenne helyes, ha a kormányfő a köztársasági elnök jogkörébe tartozó ügyben személyekre vonatkozó javaslatokat tenne.

***

Sasvári Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a legfőbb ügyész lemondása nincs összefüggésben a médiakuratóriumok ügyével.

A képviselő arra az újságírói érdeklődésre, hogy az Országgyűlés elnöke miért nem vette figyelembe Györgyi Kálmán levelét a médiakuratóriumok ügyében, kifejtette: az Alkotmánybíróság döntéseit nemcsak az Országgyűlésnek, illetve a parlamenti pártoknak, hanem az ügyészségnek is be kell tartania.

***

***

***

Kovács László pártelnök szerint különös felelősség terheli a történtekért Áder János házelnököt, aki Györgyi Kálmánnak az MTV-kuratóriummal kapcsolatos állásfoglalására cinikusan úgy reagált, hogy annak a parlamentre nézve nincsenek következményei.

***

***

Feltételezései szerint konfliktust okozhatott volna Györgyi Kálmán számára, ha az átvilágítandók körének bővítése nyomán napvilágra kerül, mely munkatársai működtek együtt korábban az állambiztonsági szervezetekkel. Csurka István szerint ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a legfőbb ügyész lemondásáról szóló közlemény a tényközlésen kívül nem tartalmaz további részleteket.

Bizonyos körök szeretnék elérni, hogy a távozás mögött a médiaügyeket fedezze fel a társadalom - fogalmazott a politikus. Szavai szerint azért sem lehetett ez az ügy a legfőbb ügyész lemondásának oka, mivel nem érte sérelem Györgyi Kálmánt, amikor a parlament nem fogadta el az állásfoglalásában kifejtett érvelést.

A legfőbb ügyész hatásköre

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja hat évre. Megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének támogatása szükséges. Helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, aki kinevezi az ügyészeket. Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. A legfőbb ügyész tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. Tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés ülésein, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülésein. A kormánynál, a minisztereknél, országos hatáskörű szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet tervezetére, törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz. A legfőbb ügyész törvény alkotását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja a törvénykezdeményezésre jogosultnál. A jogszabályok egységes végrehajtása érdekében a minisztereknél és az országos hatáskörű szervek vezetőinél utasítás, irányelv és tájékoztató kiadását kezdeményezheti.

A legfőbb ügyész a Legfelsőbb Bíróság előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a külön törvényben meghatározott jogkörét. Az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.

Indítványozhatja továbbá az alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését, az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, valamint az ügyészség és más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését.

(MTI)