Vágóhidakról gurul a pénz a Fradihoz<br/>

Vágólapra másolva!

Akaratuk ellenére vettek részt az FTC konszolidálásában a húsipari vállalkozások A húsipart szegényíti, az FTC-t viszont gazdagítja az állati hulladékok ártalmatlanításával foglalkozó ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. A Fradi adósságainak törlesztéséhez szükséges 400 millió forint egy részét az agrártárca felügyelete alá tartozó cégek - köztük az ATEV Rt. - adták össze. A cég drasztikusan emelte árait.

Vágólapra másolva!

Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a Független Kisgazdapárt és a Ferencvárosi Torna Club elnöke február első napjaiban tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: "Pénzügyi vonatkozásban átlátható, tiszta viszonyokat teremtettünk az FTC-nél." Torgyán később elárulta, hogy körülbelül 400 millió forintot kellett elkölteni az elmaradt fizetésekre, prémiumokra és átigazolási díjakra. Azt máig nem tudni, honnan származik a Fradi rendbetételéhez szükséges - Torgyán szavaival - "csillagászati összeg".

A Népszava információi szerint a szükséges összeg egy részét az agrártárca felügyelete alá tartozó állami költségvetési intézmények "adták össze". Értesüléseiket több, egymástól független forrás is megerősítette, információik egy részét korábban megírták, cáfolat azóta sem érkezett.

A lap szerette volna megismerni a Ferencvárosi Torna Club illetékeseinek véleményét is. Gál László technikai igazgató és Ambrus Károly gazdasági igazgató azonban nem kívánt nyilatkozni.

Szabadi Béla, az agrártárca politikai államtitkára, az FTC társadalmi alelnöke a Nap-kelte című műsorban kedden azt mondta: a klub múltjából adódóan jó kapcsolatokat ápol a mezőgazdasági profilú cégekkel, ezért hirdetnek ilyen cégek az Üllői úti stadionban. Szabadi szerint senkit nem kellett rábeszélni arra, hogy támogassa a Fradit, hiszen a klub kiváló reklámhordozó.

A Ferencváros Üllői úti pályájának több pontján látható az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. transzparense. Nehezen magyarázható, miért futballstadionban keresi potenciális ügyfeleit az elhullott állatok és állati hulladékok feldolgozásával foglalkozó cég.

A Népszavának több forrás úgy nyilatkozott: a Torgyán József vezette agrártárca felügyelete alá tartozó ATEV Rt. oroszlánrészt vállal az FTC finanszírozásából. Ahhoz, hogy erre megteremtődjenek a források, drasztikusan megemelték az állati hulladék elszállításának díját. Az ATEV tavaly év végi áremelése nehéz helyzetbe hozta az állattartással foglalkozó cégeket és a húsipari vállalkozásokat.

Az ATEV arra hivatkozik, hogy a feldolgozás költségeinek növekedése és termékeik árcsökkenése miatt kényszerült az emelésre. A húsipari vállalkozók azonban tiltakoznak a szerény nyereségüket tovább csökkentő döntés ellen.

Szerintük az ATEV visszaél azzal, hogy egyeduralkodó a hazai piacon. A nevük elhallgatását kérő húsipari szakemberek szerint a fehérjefeldolgozás nem lehet veszteséges. Ha ugyanis a piacon egyeduralkodó cég pénzt kap azért, hogy feldolgozza az állati hulladékot, majd az ebből készült termékeket értékesíti, akkor nincs mire ráfizetni. A szakértők közül többen ezért is gondolják: az áremelés valódi indoka az volt, hogy az ATEV-nek gyarapítania kell tulajdonosát, az agrártárcát.

Érthető a húsiparosok elkeseredése, hiszen az ATEV-hez behordott hulladék kétharmada a vágóhidakról származik, így a díjemelés őket érinti leginkább. A legfőbb gondjuk, hogy egy százalék körüli árbevétel-arányos nyereségük nagy részét elviszi az ATEV. A hajdúnánási Lac-Hús Kft.-nek például havonta 400 ezer forintot kell fizetnie a hulladék elszállításáért.

Orosz László ügyvezető igazgató szerint az ATEV a fejlesztésre szánt forrásokat vonja el a vállalkozásától. A Hernádon működő Hercsi-Hús Kft. valamivel szerencsésebb, hiszen a szomszédságában működik egy fehérjefeldolgozó. Igaz, az ő költségeik is megduplázódtak az elmúlt hónapokban, de Oláh István ügyvezető igazgató szerint még így is csak fele annyit kell fizetniük a hulladék ártalmatlanításáért, mint amennyit az ATEV kérne.

Az áremelés a nagyobb méretű cégeket is érzékenyen érinti. A sárvári SÁGA-Foods Rt. egy mezőgazdasági részvénytársaságon keresztül szabadul meg a hulladéktól, ráadásul sikerült megállapodnia abban is, hogy az év közepéig csak a díj felét kell kifizetnie. Hogy utána mi lesz, azt még Pajor János műszaki igazgató sem tudja, csak abban biztos, hogy a 100 millió forintos díjat a baromfifeldolgozó sem tudja kigazdálkodni. A Pick Rt.-nek 2002-ig szerződése van az ATEV-vel, így az áremelés után is csak évente 20 millió forintot fizet a fehérjefeldolgozónak. Takács János vállalatfejlesztési igazgató a Népszavának elmondta, ha a szerződés nem védené őket, költségeik elérnék a 160 millió forintot.

Sokan attól tartanak, ha az állam nem vállalja magára legalább a díj egy részét, akkor a nehezebb anyagi helyzetben lévő vállalkozások nem tudják majd kifizetni a megemelt díjakat, így megszaporodnak az illegális dögkutak. Félő, hogy az állattartók a jövőben nem jelentik be állataik elhullását. Ez pedig beláthatatlan humán- és állat-egészségügyi, valamint környezeti kockázattal járna.

Az ATEV mégsem érti partnerei tiltakozását. Eredics László vezérigazgató szerint szó sincs áremelésről, hiszen négy évig a cég magára vállalta a költségek nagy részét. Erre azért volt lehetősége, mert az általa gyártott termékekből származó bevétel fedezte a feldolgozás költségeit.

Tavaly azonban a piaci helyzet megváltozott. A kergemarha-kór miatt a külföldi és a hazai takarmánygyártók lemondtak az állati eredetű fehérjék használatáról. Az ATEV termékeinek ára zuhanni kezdett, így a részvénytársaság bevételei 1,5 milliárd forinttal csökkentek. Az Európai Unió környezetvédelmi előírásának is megfelelő technológia működtetése azonban nem lett olcsóbb, így a cég ellehetetlenülését csak a díjak emelésével lehet megelőzni. Eredics László képtelenségnek tartja a Fradi támogatásáról szóló híreket. Szerinte, ha az ATEV a klub finanszírozása miatt lenne veszteséges, az összegből új stadiont lehetett volna építeni.

A tulajdonos mindenesetre megérti az ATEV gondjait. A cég felügyeletét gyakorló Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, Szabadi Béla szerint mindenképpen biztosítani kellett az ATEV működőképességét, és ezt csak a díjak emelésével lehet garantálni. Az államtitkár úgy látja, a 80 százalékos áremelés nem hozhatja nehéz helyzetbe a húsipart, mert az állati hulladék feldolgozásának költsége nem meghatározó arányú az egyes vállalkozások gazdálkodásában. Az agrártárca természetesen kész megvizsgálni, hogyan csökkenthetők a fizetendő díjak, ám akkor más támogatási formáktól kell forrásokat elvonni. Szabadi Béla hozzátette: akik nem elégedettek az ATEV áraival, elmehetnek máshová, hiszen piaci verseny van.

A húsiparosok kételkednek Szabadi szavaiban. Az ATEV-en kívül, vágóhidak mellé telepítve, működik ugyan több kisebb-nagyobb fehérjefeldolgozó az országban, ám számukra a hatályos jogszabályok nem engedélyezik, hogy máshonnan származó állati hulladékot is feldolgozzanak. Az állattartók és a hentesek tehát nem sokat tehetnek. Ha nem akarják, hogy "rájuk büdösödjön'' saját hulladékuk, ha tetszik, ha nem, ki kell izzadniuk az ATEV-nek járó ártalmatlanítási díjakat.

A háztáji gazdaságokban, a kis- és nagyméretű állattartó telepeken és a vágóhidakon minden évben legalább 330 ezer tonna állati hulladék (dög, toll, csont, bőr, szőr, lábvég, belsőség) keletkezik. Ezek összegyűjtéséről és elszállíttatásáról az önkormányzatoknak vagy az üzemeknek kell gondoskodniuk. Az állati hulladék több mint 80 százaléka hasznosítható, a fennmaradó 20 százalékkal viszont nem lehet mit kezdeni, ártalmatlanítani kell. Mivel a kisebb fehérjefeldolgozó üzemek kizárólag csak a közelükben működő vágóhidak hulladékát dolgozhatják fel, a munka legnagyobb részét az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. végzi. Az ATEV Rt. nyolc üzemében a feldolgozásra alkalmas állati hulladékot nagy nyomáson és tartósan magas hőmérsékleten feldolgozzák, majd az így keletkező fehérjelisztet és zsírt a takarmánygyártóknak adják el.

Mihálovits András