Nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott Ekrem Kemál György<br/>

Ekrem Kemál Györgyöt a Fővárosi Bíróság bűnösnek találta alkotmányos rend elleni szervezkedés kísérlete, illetve lőfegyverrel visszaélés bűntettében.

A hétfői elsőfokú, nem jogerős ítéletben két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott Ekrem Kemál, továbbá a bíróság elrendelte pártfogó felügyeletét.

Ugyanebben az ügyben lőfegyverrel visszaélés vádja miatt állt bíróság elé Pallós György, akinek büntetése nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztés és pártfogói felügyelet, továbbá Sárosdi Mihály, akit viszont bizonyítottság hiányában felmentett az elsőfokú tanács.

Az ügyész mindhárom vádlott terhére fellebbezést jelentett be a hétfői tárgyaláson, így az ítélet nem jogerős, és az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.

Az ítélet indoklása szerint az Ekrem Kemál György lakásán titkosszolgálati eszközökkel rögzített beszélgetések, továbbá az elsőrendű vádlott levelei, felhívásai, sajtónyilatkozatai, illetve a tanúvallomások bizonyítják, hogy az általa 1996-ban megalapított és vezetett Kommunizmus Üldözötteinek Szövetsége az alkotmányos rend erőszakos, fegyverrel történő megdöntésének céljával jött létre és ez irányba több lépés is történt.

Az elbírált cselekmények a Btk. mellett az alkotmány második bekezdésével is közvetlenül ütköznek. Az alkotmány szerint ugyanis a társadalom egyetlen szervezetének, az állam egyetlen szervének, vagy állampolgárának tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.

Az Ekrem Kemál György lakásán rögzített beszélgetések tanúsága szerint számos fegyverrel rendelkeztek a szervezet tagjai, és szóba került továbbiak vásárlása is. Az elsőrendű vádlott lakásán több mint 300, a szakértői vélemény szerint emberi élet kioltására alkalmas töltényt találtak.

Ekrem Kemál György megnyilatkozásai szerint a szervezet fegyveres fellépésre készült, és ennek során megfogalmazódott a "teljes fizikai megsemmisítés", illetve szó esett többek között Berecz János, Pető Iván, Horn Gyula és Vitray Tamás agyonlövéséről is.

A szervezet tervei között szerepelt a rendőrség és a hadsereg lefegyverzése, a határok lezárása, illetve "a hatalmat bitorló kormány eltávolítása" és a numerus clausushoz hasonló törvények alkotása.

A szervezetnek a felvételek tanúsága szerint több száz tagja volt. A nyomozás azt azonban nem vizsgálta, hogy pontosan kik és milyen számban csatlakoztak Ekrem Kemál György elképzeléseihez. A több száz feltételezett tagból mindössze három emberről tudták bebizonyítani, hogy biztosan a szervezet tagja volt.

A bíróság szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok csak az állam elleni bűncselekmény kísérletének megállapításához voltak elegendőek, ám hiányosak voltak a szövetség felépítésével, szervezettségével, illetve a feladatok megosztásával kapcsolatban.

A bíróság az ítélet indoklásában tényként rögzítette, hogy Ekrem Kemál György még kisgyermek volt, amikor édesapját az 56-os események miatt kivégezték. Ez azután döntően meghatározta Ekrem Kemál György nézeteit és tevékenységét.

A büntetés kiszabásának indoklásakor a bíróság kifejtette: bár a letöltendő szabadságvesztést nem tartotta indokoltnak, a lehető leghosszabb időtartalmú, kétéves, és a lehető leghosszabb időre, öt évre, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása és pártfogó felügyelet elrendelése mellett döntött annak érdekében, hogy Ekrem Kemál György esetében a megelőzés hatékony legyen.

(MTI)