A szakma Tisza-programot sürget<br/>

A magyar állam a következőkben az Esmeralda tulajdonosaival próbál peren kívül közös nevezőre jutni - értesült a Magyar Hírlap. Az ausztrál anyavállalat részvényesei és egyben hitelezői - az eddigi adatok szerint - európai pénzintézetek és ezek ügyfelei, befektetői. A Tisza-völgy egészét átfogó hosszú távú program kidolgozását sürgették a szakemberek tegnap, a Fidesz által szervezett konferencián.

Nem valószínű, hogy a magyar állam az elkövetkező napokban a nagybányai székhelyű Aurul vállalat ellen is bejelenti kárigényét - értesült a Magyar Hírlap. Szakértők szerint egyértelmű ugyan, hogy a román-ausztrál tulajdonú társaság károkozónak minősül, nem bizonyos azonban, hogy fizetni is tud.

A Magyar Hírlap úgy tudja: a szakértők egyelőre az Aurul ausztrál tulajdonosa, az Esmeralda környezetében keresik a megoldást. A magyar állam a hét elején ausztrál ügyvéd útján bejelentette a felszámolás alá kerülő cég ellen a kárigényt, a következőkben pedig feltételezhetően az Esmeralda tulajdonosaival próbál közös nevezőre jutni. Az ausztrál anyavállalat részvényesei és egyben hitelezői - az eddigi adatok szerint - európai pénzintézetek és ezek ügyfelei, befektetői.

Szakértők úgy gondolják: a peren kívüli megegyezés mind az érintett társaságok, mind pedig a károsultak számára előnyös lehetne.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság közben elrendelte a kárigények igazolására szolgáló előzetes bizonyítást. A szakembereknek meg kell határozniuk a mérgezés jellegét és mértékét, valamint azt, hogy a kár és a ciánszennyezés között okozati összefüggés van. Az érvényben lévő nemzetközi és a kétoldalú egyezmények ismeretében egyértelműen megállapítható Románia felelőssége a Tisza elszennyezéséért - jelentette ki a Fidesz-frakció által szervezett pénteki Tisza-konferencián Alexander Kiss. Az Európai Környezetvédelmi Tanács elnöki tisztét betöltő nemzetközi jogász úgy vélte: léteznek jogi utak kártérítési igényeink érvényesítésére, ám ezek sikere kétséges.

A fórumot megnyitó Szájer József százezrek megélhetését fenyegető, ökológiai katasztrófához közeli helyzetnek minősítette a folyó elszennyezését. frakcióvezetője a folyóvölgy természeti állapotának mielőbbi helyreállítását sürgette.
A konferencián felszólalt Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere is, aki a bürokrácia túlzott térnyerésére, esetenként a jó programok megvalósítását lassító hatására figyelmeztetett. Bejelentette: az ENSZ Környezetvédelmi Programja a jövőben kiemelt feladatnak tekinti a kelet-közép-európai régióban lévő folyók vízgyűjtő területeinek integrált védelmét.

Tardy János, a Természetvédelmi Hivatal vezetője hangsúlyozta: nem a látványos halpusztulás a Tiszát ért legnagyobb kár: a legnehezebben pótolható veszteséget - a vízi élővilág fogyatkozását - szabad szemmel nem látni, és alig lehet számszerűsíteni. Óvott az elhamarkodott lépésektől. Úgy vélte: a tennivalók meghatározására egy, a mellékfolyókat, holtágakat is magában foglaló komplex Tisza-völgy-koncepció kidolgozására volna szükség.

Tardyval ellentétben a kormánytól gyors döntéseket kért Csoma Antal, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke hozzászólásában azt javasolta, fontolják meg, hogy miként kaphatnának prioritást a csatornázási, szennyvíztisztítási támogatásokhoz a Tisza menti települések.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. február 17.)