Pert nyertek a Fidesz-vezetők az ÉS ellen <br/>

A Legfelsőbb Bíróság tíz Fidesz-vezető keresete nyomán szerdai döntésével helyreigazításra kötelezte az Élet és Irodalom című hetilapot a Fiúk a bányában című, augusztus 20-án közzétett írás miatt.

Az eljárásban felperesként lépett fel többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Kövér László és Deutsch Tamás miniszter, illetve Szájer József frakcióvezető.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság keresetet elutasító decemberi jogerős döntését, és a keresetnek helyt adó, októberben kihirdetett első fokú ítéletet hagyta helyben. E szerint a helyreigazítás szövege a következő: "Valótlanul híresztelte az Élet és Irodalom, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg." Az írás miatt több per is indult.

Az ebben az eljárásban kifogásolt szövegrész egy 1993-ban lezajlott és egyebek között a székházeladásból befolyt pénzekkel is foglalkozó frakciómegbeszélésről szólva így fogalmazott: "Ez a frakcióhétvége mindenesetre később szakadást okozott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő vélekedésnek, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházból származó pénzek alapozták meg."

A Legfelsőbb Bíróság döntése indoklása szerint az újságcikk egészét tekintve kellett vizsgálni azt, hogy a következtetések alapjául szolgáló tények megfelelnek-e a valóságnak. E szerint tévedett a másodfokon a keresetet elutasító bíróság, amikor egy terjedelmes írás egyetlen mondatára koncentrált, és a hírforrásként kezelt vélekedéseket ténytartalmat nélkülöző véleménynek tekintette.

A Fővárosi Bíróság szerint ugyanis a tényállítás csak annyi, hogy létezett-e ilyen tartalmú vélekedés, a vélekedés tartalma azonban már "értékítélet alakjában jelentkező következtetés", amely tényállítást nem tartalmaz.

Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság szerint az írás fő mondanivalója az a feltételezés, hogy a Fidesz-székház értékesítéséből befolyt ellenérték a párt vezetőinek magánvagyonát gyarapította. Ez pedig nem vélemény és értékítélet, hanem tényállítás, amely alapul szolgált a sajtó-helyreigazítási keresetnek.

A Legfelsőbb Bíróság szerint az alperesnek kellett volna bizonyítania az írásban állított tények valóságát, ezt azonban nem tette meg.

(MTI)

Ajánló:

Ószabó Attila és Vajda Éva riportja az ÉS-ben

Korábban:

(1999. december 27.)