A kormány nem ad támogatást a jövőben olyan házak újjáépítéséhez, amelyeket ugyanazokra a területekre akarnak felhúzni, amelyeket a következő alkalommal ismét elborít a víz, nyilatkozta szerdán Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve: megkérte a belügyminisztert, hogy készítsen teljes felmérést az árvízveszélyes területeken építési engedéllyel újjáépített házakról. A kormánynak módja van rá, hogy megtiltsa bizonyos területekre az építési engedélyek kiadását, az önkormányzatok azonban ezt nem mindig veszik figyelembe.
A helyhatóságok azzal érvelnek, településük olyan mélyen fekvő vidéken épült, ahol szinte kizárólag árvízveszélyes telkeket lehet találni. Ez a helyzet például Gyulán is, ahol egész városrészben tervezik a teljes körű építkezési tilalmat.
A tavalyi árvízben az egyik leginkább válsághelyzetbe került békési községben, Kondoroson az elpusztult ingatlanok helyett öt házat építettek. Ám képtelenség volt száraz telket találni, hiszen az egész falu a folyómederbe épült, s a talaj amúgy is mindenütt telített - magyarázta az engedélykiadás nehézségeit Dankó Béla polgármester. Hasonló volt a helyzet a Fejér megyei Sárréten is. Sárréten a mocsaras terep lehetetleníti el a biztonságos építkezést. Szabó Ferenc, a Fejér megyei védelmi bizottság titkára állítja, a hiba az, hogy nem veszik figyelembe a talajviszonyokat az építkezéskor.
A hibás gyakorlatot teszik felelőssé a szaktárcánál is. Szaló Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára korábban elmondta: nem az a probléma, hogy árvízveszélyes területeken, magas talajvizű telkeken adnak engedélyt az építkezésre. Az kifogásolható, hogy nem teszik meg a védekezés szükséges lépéseit. Az építtetőktől meg kellene például követelni, hogy 80-90 centiméteres lábazatra húzzák fel az épületet. Így az nem rongálódna, ha több tíz centiméteres árvíz öntené el a környéket.
Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta: megérti az állampolgárok ragaszkodását eredeti lakhelyükhöz. Nem várható el azonban, hogy folyamatosan támogassuk azokat, akik tudván tudják: olyan helyen építik fel házukat a kárenyhítő támogatásból, ahol legközelebb újra árvíz, belvíz várható. A szóvivő elmondta: az önkormányzatok felmérése alapján 100 százalékos kártérítésben részesülnek a árvíz miatt megrongálódott vagy tönkrement középületek, védelmi berendezések, a magántulajdont ért károkra csak bizonyos százalékig - kárenyhítés címén - jár állami támogatás.
A Belügyminisztériumban megkezdték az árvízzel fenyegetett területekre kiadott építési engedélyek feltérképezését. Nagy Zsolt, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyreállítási osztályának vezetője elmondta: jelenleg 100 olyan önkormányzati feladatokat ellátó és 1800 olyan személyi tulajdonban lévő épület sérült meg belvíz következtében, amely már a tavalyi rendkívüli helyzetben is károsodást szenvedett. Ezek jelentősebb része azonban nem újjáépült, csupán javításokat végeztek rajtuk.
A tavalyi rendkívüli időjárás, árvíz, belvíz következtében megrongálódott 1818 önkormányzati épület és 28 ezer 840 személyi tulajdonban lévő lakóház helyreállítására 20,3 milliárd forintot fordított a költségvetés. A mostani téli belvíz okozta károk helyreállítására, illetve a védekezésre 12 milliárdos igényt nyújtottak be az önkormányzatok. A kormány még nem döntött, milyen formában és milyen forrásból kívánja előteremteni a pénzt.
Holubár Zita-Horváth Ildikó
(Népszava)
Korábban:
(2000. április 5.)