Gyógyszersegély csak rászorulóknak<br/>

Az egészségbiztosító azt szorgalmazza, hogy a szociálisan rászorultak térítésmenetesen jussanak gyógyszerhez. Ehhez jövőre át kell alakítani a közgyógyellátási rendszert. A támogatandók köréről és a segélyezés formájáról a tervek szerint minden esetben a települési önkormányzatok dönthetnének, a központi költségvetés pedig az önkormányzati normatíván keresztül gondoskodna a támogatás fedezetéről.

Több mint félmillióra tehető ma Magyarországon azoknak a száma, akik a közgyógyellátási rendszer keretében térítésmentesen jutnak hozzá bizonyos gyógyszerekhez. A központi költségvetési forrásból finanszírozott támogatásra az idén 11 milliárd forint jut. A patikák becslései szerint ugyanakkor a betegek legalább 15-20 százaléka nem képes kiváltani gyógyszereit. Ennek oka szakértők szerint csak részben az, hogy a több ezer patikában kapható orvosság közül mindössze néhány száz szerepel a közgyógyellátási igazolvánnyal ingyenesen kiváltható patikaszerek listáján. Problémát jelent az is, hogy bár a közgyógyellátási rendszernek alapvetően a szociálisan rászorulók gyógyszerhez jutását kellene támogatnia, ma ez nincs minden esetben így.
A jelenlegi szabályok szerint háromféle jogcímen lehet valaki közgyógyellátott. Normatív alapon legfeljebb egy évig jár a támogatás azoknak a kisjövedelműeknek, akik havonta többet kénytelenek orvosságra költeni, mint az öregségi nyugdíjminimum 10 százaléka (vagyis jelenleg 1660 forint).
A támogatást az önkormányzat is megítélheti a szociálisan rászorulóknak méltányosságból. Végül alanyi jogon jár a közgyógyellátási igazolvány például a rendszeres szociális segélyben részesülőknek, a hadigondozottaknak, a rokkantaknak és a baleseti nyugdíjasoknak. Csakhogy a mintegy 260 ezer alanyi jogosult nem mindegyike számít feltétlenül szociálisan rászorultnak. A nyugdíjbiztosító adatai szerint kétötödüknek magasabb a jövedelme, mint az úgynevezett méltányossági küszöb, vagyis a nyugdíjminimum 130-150 százaléka, ami ma 15900 és 22 ezer forint között mozog.
A közgyógyellátás rendszere tehát jelenlegi formájában nem szolgálja az eredeti célt, vagyis hogy a valóban rászorulókat segítse gyógyszereik kiváltásában. Ezért az egészségbiztosítónál elkészült javaslat szerint a jövő évtől teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe utalnák annak eldöntését, kinek adnak gyógyszertámogatást. Kerezsi Loránd, a téma szakértője elmondta: a helyhatóságok a méltányosság tekintetében már ma is meglehetősen eltérő gyakorlatot folytatnak.
Az egyik vidéki önkormányzat a közgyógyellátáson felüli gyógyszersegélyt már ma is bonok formájában osztja szét. Ilyen jellegű segélyezésre egyébként legalább további 3 milliárd forintot fordítanak évente a helyhatóságok, de ebből csak 1,1 milliárd forint jelenik meg a patikákban. Kerezsi Loránd tájékoztatása szerint ezt az összeget, valamint a közgyógyellátásra fordított központi költségvetési pénzt a jövőben a szociális normatíva részeként kapnák meg az önkormányzatok. Így azok a települések, ahol több szociálisan hátrányos helyzetű ember él, gyógyszertámogatásra is több pénzt jutna.

Haiman Éva

(Magyar Hirlap)