Halaszthatatlan a kisebbségi törvény módosítása Kaltenbach Jenő szerint<br/>

Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint nem lehet tovább halogatni a kisebbségi törvény módosítását. Kaltenbach Jenő hétfőn bemutatta az Országgyűlési Biztosok Hivatalának az 1999-es évről készített beszámolóját, ebben az ombudsman konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat is megfogalmazott az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban.

Kaltenbach Jenő úgy látja, a parlamenti pártokban továbbra sincs meg az a politikai szándék, hogy a kisebbségi törvény módosításával a nemzeti és etnikai kisebbségeknek képviseletet biztosítsanak az Országgyűlésben. A kisebbségi ombudsman szerint "olyan rendszert kell kialakítani, amely a nemzetiségek intézményesített közösségi jogait is garantálja".

Kaltenbach az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek az 5 százalékos parlamenti küszöbről szóló jogszabályt, mert az ellentétes a kisebbségvédelmi és a jogegyenlőséget szolgáló törvényekkel. Kaltenbach szerint az alkotmány tiltja a megkülönböztetést, de nem szankcionálja. A törvény olyan cselekedetet tilt, amelynek fogalmát nem is definiálja - mondta. Ezért mielőbb meg kell határozni, mit érthet a jogalkalmazó a közvetett és a közvetlen diszkrimináción.

A kisebbségi jogok parlamenti biztosa 1999-ben vizsgálta a stratégiai fontosságú oktatás kérdését, ennek keretében megvizsgálták a speciális tantervű iskolai oktatást. Kaltenbach Jenő megállapította, hogy szinte az egész országban általános jelenség, hogy a cigány származású gyermekeket kisegítő, illetve felzárkóztató tanrend szerint működő osztályokba, tanulócsoportokba terelik, ahonnan nincs esély a visszajutásra "rendes osztályokba". Ez az oktatási rendszer pedig azt eredményezi, hogy emberöltőkre konzerválódik a cigányság hátrányos helyzete.

Az ombudsman szerint annak a veszélye is fenn áll, hogy hatékony állami intézkedések nélkül a társadalom megosztottsága tovább mélyül.

(MTI)