Az ellenzék szerint a tervezettnél nagyobb mértékben kellene bővíteni az átvilágítandók körét<br/>

Szerdáról csütörtökre virradóra tárgyalt az átvilágítási törvény módosításáról az Országgyűlés. A tervezet elfogadásával bővülne az átvilágítandók köre, az ellenzék szerint azonban még további fontos tisztséget betöltő személy múltjának vizsgálatát lehetne ebbe a körbe bevonni.

Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló - közismertebb nevén átvilágítási - törvény módosítását célzó javaslatot az egyik előterjesztő, Csúcs László ismertette.

A törvényjavaslat az átvilágítási folyamatot a média vezető tisztségviselőire, a politikát közvetve vagy közvetlenül befolyásolni képes újságírókra, a hivatásos bírákra, ügyészekre, valamint a költségvetési támogatást kapó pártok vezető tisztségviselőire is ki kívánja terjeszteni - közölte Csúcs László.

A kisgazda képviselő szerint az előterjesztés a demokratikus államélet megtisztítását szolgálja, s elfogadásával bővülő körben lehet majd tisztázni, kik végeztek úgynevezett állambiztonsági tevékenységet az előző rendszerben az állami és más fontos tisztséget betöltők közül.

A törvényjavaslat megfelel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak. A tervek szerint a kiterjesztett ellenőrző feladat végrehajtásának határidejét 2004. június 30-ban szabnák meg az átvilágítási bizottság számára.

''A bővítés összesen 114 millió forinttal terheli az adófizetők pénzét, s mintegy 7000-8000 emberből áll az ellenőrizendő kör'' - jelentett ki Csúcs László.

A kulturális, az emberi jogi és az alkotmányügyi bizottság is támogatta a javaslat általános vitára bocsátását.

Mátrai Márta (Fidesz) szerint a sajtó átvilágítása igenis szükséges, s azzal nem sérül, hanem megteremtődik a sajtószabadság. A képviselő utalt arra is, hogy a törvény 1996-os módosítása szerinte indokolatlanul csökkentette 10 százalékkal az átvilágítandók körét. Szerinte az átvilágítás kiterjesztése az EU-csatlakozás szempontjából is döntő kérdés.

Tóth András (MSZP) esetlegesnek nevezte az előterjesztést, mert nem terjed ki az önkormányzati képviselőkre, a polgármesterekre, az egyházakra, a szakszervezetekre, illetve a munkaadókra. A politikus szerint, mivel az átvilágító bizottság még nem számolt be közel hat éves tevékenységéről, ezért egyelőre nem ítélhető meg, mennyiben tisztították meg eddig a közéletet.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a törvény 1996-os módosítását több kisgazda, s jelenlegi fideszes képviselő is megszavazta, köztük Torgyán József, Lányi Zsolt, Isépy Tamás, Surján László, Latorcai János, Homoki János és Gyimóthy Géza.

Nikolits István (MSZP) szerint az 1994-ben, az eredeti törvény megszületésének évében hozott alkotmánybírósági döntés, amely szerint egységes szempontok alapján kell meghatározni a vizsgálandók körét, a most tárgyalt módosítás kritikája is. A volt titokminiszter hozzátette: álláspontja szerint nem indokolható a tervezett módosítás, amely elfogadása esetén a hat évvel korábbi csapdahelyzetbe juttatja a jogszabályt.

Felvetette ugyanakkor azt is, hogy a tárgyalt módosítás helyett a munka befejezéséig folytatni kellene a mai mechanizmust, majd a nemzetbiztonsági törvénybe átültetni a rendszert.

Nikolits István az átvilágítandók körének bővítéséről úgy nyilatkozott, hogy "ennek a gúlának a következő metszete a 25-30 ezres szám körül van".

Hack Péter az SZDSZ frakció nevében kijelentette, hogy az előterjesztést támogatni tudja. A képviselő azonban kifogásolta, hogy csupán a III/III-as ügyosztályhoz tartozó besúgókat veszi célba a mostani javaslat is. A párt ugyanis a kezdettől fogva szorgalmazta, hogy a jogszabály hatálya az egész III-as ügyosztályra terjedjen ki.

Hack péter javasolta, hogy valamennyi állampárti titkosszolgálati irat kerüljön át a Történeti Hivatalhoz, mert semmi indokát nem látja annak, hogy III-as főcsoportfőnökség többi részlegének iratait még ma is a titkosszolgálatok őrzik. Az SZDSZ-es politikus aggályosnak tartja azt, hogy 1999-ben a jelenlegi kormány - a parlament tudta nélkül - 10 évvel meghosszabbította a titkosszolgálati iratok felülvizsgálatát.

Bauer Tamás (SZDSZ) Kövér László jelenlegiFidesz-elnöknek a törvény 1991-es, első változatához benyújtott módosító indítványából idézett, amelyben a fideszes képviselő elutasította az újságírók átvilágítását.

Az szabad demokrata képviselők állítják: pártjuk a kezdetektől fogva támogatta az átvilágítási folyamatot, ám álláspontjuk szerint annak csak a közhatalomban szerepet játszó, választott és kinevezett tisztségviselőkre szabad kiterjednie.

Fenyvessy Zoltán (MIÉP) kijelentette: pártja előrelépésnek tekinti a törvényjavaslatot, "de tartalma nem elégíti ki a párt politikai várakozásait". A politikus hiányosnak tartja az átvilágítandók személyi körét, és kevéssé hatékonynak a szankciórendszert.

(MTI)

Ajánló:

A törvény szövege.

Korábban:

(2000.01.21.)