Kormányhatározat készül a rákszűrés kiterjesztéséről<br/>

Jövő évtől előbb kormányhatározat, majd miniszteri rendelet léphet életbe a rákszűrés-szabályozásról. A részvétel nem lesz kötelező, de az érintettek névre szóló behívót kapnak egy központi szűrési nyilvántartás alapján. Az emlődaganatok kiszűrésére a 45, a nőgyógyászatira a 25 év feletti korosztály kapna értesítést, míg a vastag- és végbéldaganatok ellenőrzését az 50. évüket betöltöttek körében rendelné el a határozat. Jelenleg 110 ezer a rákbetegek száma.

A magyar férfiak rákhalálozási statisztikái a legrosszabbak a világon, a 30-35 évvel ezelőtti 13. helyről az elsőre kerültek. A szomorú nemzetközi ranglistán egykor a 9. helyen voltak a magyar nők, ma már a második helyet foglalják el. A legfrissebb adatok szerint hazánkban mintegy 110 ezer a daganatos betegségekben szenvedők száma. Évente több mint 40 ezren halnak meg valamely rákfajtában, és 30 ezerrel nő az újonnan diagnosztizált rákosok köre. Minden negyedik magyar halálát a rák okozza.

A nemzetközi összehasonlításban is riasztó helyzet miatt a szakemberek már egy ideje sürgették a sok esetben életmentő szűrővizsgálatok kiterjesztését. Várhatóan még ebben az évben teljesül kívánságuk: kormányhatározat készül a szervezett rákszűrésekről.

A tervek szerint jövőre már személyre és alternatív időpontokra szóló behívóval - sikertelenség esetén többször is - értesítenék az érintetteket a vizsgálatról. Az emlődaganatok kiszűrésére a 45, a nőgyógyászatira a 25 év feletti korosztály kapna értesítést, míg a vastag- és végbéldaganatok ellenőrzését az 50. évüket betöltöttek körében rendelné el a határozat. Tapasztalatok és pontos számítások alapján az emlő-, a vastag- és végbélrákszűrést kétévente, a nőgyógyászatit minden 3. évben ismételnék meg. A behívó nem lenne kötelező erejű, a mulasztókat nem szankcionálnák majd, de figyelemmel kísérik sorsukat.

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szájüregi, az emlő-, a prosztata-, a vastagbél- és a tüdődaganatok száma, mivel az emberek többsége nem megy orvoshoz. A tüdődaganatos betegség halálos áldozatainak száma csaknem megnégyszereződött az elmúlt negyven évben, ugyanebben az időszakban háromszor annyian haltak meg mellrákban, mint korábban.

- Méhnyakrákban például ma már senkinek sem volna szabad meghalnia - mondta lapunknak Döbrőssy Lajos, a készülő program szaktanácsadója. - A tumoros elváltozást megelőző rendellenesség ugyanis könnyen észrevehető, és évekbe telik, amíg valóban rosszindulatúvá válik. Minden egyes haláleset valakinek a bűne. A betegé vagy az egészségügyi rendszeré. A gazdasági és társadalmi helyzet, az iskolai végzettség is jelentősen befolyásolja a betegség kialakulását. Ma több ezer ember életébe kerül, hogy nem működik átfogó szűrési rendszer, s éppen a leginkább veszélyeztetettek nem jutnak el a vizsgálatokra - állítja a szakértő.

Magyarországon a legderűlátóbb becslések szerint is mindössze az érintettek húsz százaléka jelenik meg szűrésen. A kilencvenes évek elején még évente mintegy 1,4 millió vizsgálatot végeztek, tavaly ez a szám alig érte el a nyolcszázezret. A szakértő szerint azonban nem csak ez a gond. Valójában még ennél is kevesebben járnak szűrésre.
- Van egy bizonyos réteg, amely folyamatosan, évente többször is vizsgáltatja magát, akár veszélyeztetett korosztályba tartozik, akár nem. Ők többször is szerepelnek a statisztikákban. Éppen azok maradnak ki, akiknek feltétlenül meg kellene jelenniük - mondta Döbrőssy Lajos. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szerint aggasztó, hogy a gyakran gyilkos elváltozás mind fiatalabbaknál alakul ki. A tizenöt és harminc év közöttieket elsősorban a nyelőcső-, a prosztata-, heredaganat és a bőrrák veszélyezteti.

- A betegség ugyan a világon mindenütt terjed, nálunk azonban riasztó a halálozás gyakorisága. A technikai háttér adott. A nőgyógyászati területen például lehetséges akár az összes veszélyeztetett, azaz huszonöt év fölötti nő vizsgálata, azonban még az ötödük sem ellenőrizteti magát - mondta a főigazgató. A szűréseknek népegészségügyi szempontból kimutatható eredménye pedig akkor lenne, ha az érintettek legalább nyolcvan százaléka orvoshoz fordulna. A főigazgató szerint a rendszeres és célzott ellenőrzésekkel a megbetegedés, így a halálozás kockázata néhány éven belül, típusától függően legkevesebb 25-33 százalékkal csökkenne. A gyógyulás esélye pedig tovább javulna: most az esetek negyvenöt százalékában teljes a felépülés, a program segítségével hosszú évekkel élhetnének tovább a betegek.
Előzetes, de még nem egyeztetett számítások szerint 3,8-4 milliárd forintos befektetést igényelne az átfogó országos szűrési program.

Tavaly mintegy 800 millió forintot költött a kormány mammográfiai szűrésre és citológiai vizsgálatokra. Igaz, hogy a tervezett beruházás ennek többszöröse, azonban hosszú távon sokkal olcsóbb és eredményesebb, mint a betegek gyógyítása. Ez ugyanis az egyik legköltségesebb kezelés, nem ritka, hogy egyetlen páciens orvosi ellátása több mint tízmillió forintba kerül.

Hivatalos kimutatások nincsenek arról, hogy a rákbetegekre évente mennyit fordítanak. Becslések alapja lehet az Országos Onkológiai Intézet éves költségvetése: hárommilliárdos büdzséjük mintegy 20 százalékát, azaz 600 millió forintot visznek el egyedül a kemoterápiás és egyéb gyógyszerek. Ebben az intézetben a számon tartott 110 ezer rákbeteg közül mindössze tizennégy ezret látnak el.

(Népszava)

Ajánló: