Orbán kéri fel a bírálókat - Átalakul a Kossuth- és Széchenyi-díj odaítélésének rendszere<br/>

Ezentúl nem szakbizottságok, hanem egy évente megválasztott, húszfős testület véleményezi a Kossuth- és Széchenyi-díjra tett személyi javaslatokat. Egy kormányhatározat április 1-jével átalakította az elismerések odaítélésének rendszerét.

Eddig 12 albizottság segítette a Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítélésére létrehozott testület munkáját. A szakbizottságok azonban április 1-jével megszűntek. Helyettük egy 20 fős, évente megújuló grémiumból alakulnak a jelölőbizottságok, ennek tagjait a főbizottság elnöke, azaz a miniszterelnök kéri fel - adta hírül a tegnapi Népszabadság. A bizottság két részből áll: egyrészt a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, másrészt a miniszterelnök és - alelnökként - a MEH-et vezető miniszter vesz részt a bizottságban.

Az évente változó összetételű ideiglenes bizottságba pedig a korábbi Kossuth- és Széchenyi-díjasok, illetve a tudományos és művészeti élet kiemelkedő személyiségei kapnak meghívást. A Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a korábbi 12 albizottság nem reprezentálta teljesen a tudományos és művészeti életet. Mint arról korábban beszámoltunk, a művészeti középdíjak ügyében hétfőn Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter megegyezett a szakmai kuratóriumok vezetőivel. A kompromisszum lényege, hogy a jövőben a miniszter csak a kuratórium által javasolt művészek közül választja ki a kitüntetetteket. A bővebb listán a szakmai díjban részesíthető személyek kétszerese szerepelhet. A Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítélésében a kulturális tárca nem kompetens, ezért a kérdéssel nem foglalkozik - jelentette ki lapunknak Kőhalmi Andrea, az NKÖM sajtófőnöke.

(Magyar Hirlap)