Vágólapra másolva!
Kedden tárgyalta a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma a négyes metró ügyét. Az ügyben nem született ítélet, szeptember 21-én folytatódik a tárgyalás. Ősszel tanúként meghallgatják az állam és a főváros közötti szerződést aláíró Demszky Gábor főpolgármestert és Medgyessy Péter volt pénzügyminisztert. A Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletében érvényesnek minősítette az 1998-ban a magyar állam és a Fővárosi Önkormányzat közötti szerződést, mely a tervezett négyes metró megépítéséről szól. A főváros az újabb perben 96 milliárd forintnyi kártérítést követel a magyar államtól. Az állam nem hajlandó fizetni.
Vágólapra másolva!

Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság április 11-i ítéletében érvényesnek minősítette a 4-es metró finanszírozásáról kötött szerződést. A szerződés egyoldalú felmondását a bíróság tavaly áprilisban első, júniusban pedig másodfokon egyaránt jogszerűtlennek ítélte. A bírósági ítélet kimondta, hogy továbbra is érvényben van a négyes metró beruházásra vonatkozó szerződés, amelyet a Városháza és a magyar állam kötött, 1998 áprilisában. Az államnak ki kell fizetnie a szerződésben vállalt közel 100 milliárd forintot. Az állam azonban az ítéletek ellenére sem hajlandó fizetni.

A jogerős ítélet után a főváros ezért újabb pert indított az állam ellen, melyben az érvényes szerződés alapján összesen 96 milliárd forintot kér az államtól. Ez az újabb per folytatódott kedden.

Az álláspontok a főváros és az állam jogi képviselői között továbbra sem közeledtek. Dr. Nagy Péter, a magyar államot képviselő ügyvéd szerint a 96 milliárd forintos követelés kiszámítása minden alapot nélkülöz. A főváros követelése túlzott. A 15-20 év múlva esedékes kamatokat és az esetleges inflációt is beleszámították.

Nagy szerint a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítélete ugyan kimondta, hogy érvényes a metróépítésről szóló szerződés, de arról nem szól az ítélet, hogy költségvetési hiány esetében is fizetni kellene. A tavaly ősszel elfogadott, a 2000. évre szóló költségvetési törvény nem különít el a négyes metróra pénzt. Ezért a szerződést sem lehet - hiába az ítélet - érvényesíteni.

Ráadásul amikor 1998-ban Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter a szerződést aláírta, csak "halvány folgalmuk" volt arról, hogy mekkora beruházásról írnak alá szerződést. Az irat ezért csak egy feltételes keretszerződés volt. Dr. Nagy Péter szerint nemcsak jogszerűtlen ezért a Városháza követelése, a 96 milliárd forintnyi kártérítés is megalapozatlan számítás eredménye.

A főváros a szerződés értelmében a teljes beruházás 60 százalékát és a késedelem miatti veszteségek költségét, összesen 96 milliárdot követel az államtól.

Dr. Nagy állítja: a négyes metró, akárcsak a többi tömegközlekedési eszköz, veszteséges. Ezért nem lehet elmaradt haszonról beszélni, a fővárost és a BKV-t egyáltalán nem érte kár. A szerződés alapján követelt összeg kiszámításával is problémái voltak a magyar államnak: a szerződésben euró pénznemben adták meg az összeget, így ezt át kell számítani forintba. A szerződés óta ingadozott az euró és a forint árfolyama, a Fővárosi Önkormányzat pontatlanul számolt. Bár az összeget vitatja az állam, egyáltalán nem hajlandó fizetni, még kevesebbet sem.

Dr. Nagy Péter indítványozta, hogy hallgassa meg a bíróság a szerződést aláíró Demszky Gábor főpolgármestert és Medgyessy Péter akkori pénzügyminisztert. Továbbra sem tudták a tárgyaláson jelen lévő jogászok eldönteni: a szerződés kötelezettségvállalás a közel 100 milliárd kifizetésére, vagy egy feltételes keretszerződés. Nagy emellett kérte, szakértők vizsgálják ki, veszteséges lenne-e a négyes metró, pontosan mekkora kár érte a Városházát az építkezés elhalasztásával. A szakértői vizsgálatok akár 2 évig is eltarthatnak a bíróság szerint, addig végleges ítélet nem várható.

Dr. Gárdos István, a főváros jogi képviselője kijelentette: szerinte időhúzás a két tanú beidézése. A főváros bizonyítható, pontos számítások alapján kalkulálta ki a 96 milliárdos összeget. Csak a szerződés alapján jogos pénzt követelik - mondta Gárdos.

Komáromi Gergely

Ajánló:

Cikkek, korábbi anyagok a metróperről