Az ígéretek ellenére sem lesz kevesebb képviselő a következő parlamentben<br/>

Javaslatok vannak, döntés azonban ebben a kormányzati ciklusban várhatóan már nem lesz az Országgyűlés létszámának csökkentéséről. A parlamenti frakciók álláspontja ugyanis továbbra sem közeledett ebben a kérdésben - derült ki a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság tegnapi ülésén.

Az 1998-as országgyűlési választások előtt a legtöbb párt programjában szerepelt a jelenlegi 386 fős törvényhozás létszámának csökkentése. Az új parlament ennek előkészítése érdekében létrehozott egy hatpárti eseti bizottságot. A bizottság ugyan még dolgozik, az azonban már korábban kiderült, hogy a legfontosabb célt, vagyis a kisebb létszámú parlament létrehozását nem sikerül ebben a választási ciklusban elérni. Erre most már idő sem nagyon lenne, hiszen a pártok már a munka megkezdése előtt azt hangoztatták, hogy a választási rendszer módosítását csak a kormányzati ciklus első két évében tartják szerencsésnek. A törvényhozás létszámának csökkentését is egymástól eltérően képzelik el. Az MDF magával az indítvánnyal sem ért egyet. A koalíció legkisebb pártja érintetlenül hagyná a jelenlegi létszámot.

A Fidesz a parlamenti képviselők számának radikális csökkentését csak a kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldásával együtt tartja lehetségesnek. A legnagyobb kormánypárt elképzelése szerint továbbra is 176 egyéni körzetben lehetne mandátumot szerezni. A listás helyek száma 100 lenne, így 270 fős törvényhozás alakulna ki.

A szocialisták aránytalannak tartják ezt a szisztémát. Elképzelésük szerint azonos lenne az egyéni és a listán szerezhető mandátumok száma. A bizottság tegnapi ülésén Wiener György MSZP-s képviselő elmondta: számításaik szerint 145 egyéni választókörzetnél kevesebbet nem lehetne kialakítani, így a parlament alsó létszámhatára 290 lenne.

A kisgazda Turi-Kovács Béla szerint a létszámcsökkentés kérdését össze kell kötni a kétkamarás parlamenti rendszerre való áttéréssel.

Információink szerint az SZDSZ a korszakváltás programjának részét képező, a párt ügyvivői testülete által még el nem fogadott dokumentumban azt javasolja: maradjon meg a 176 egyéni körzet és ehhez körülbelül 100 listás helyet csatoljanak. Megtartanák a kétfordulós rendszert is, a második fordulóba azonban már csak a két legjobban szereplő jelölt kerülne.

A MIÉP részéről Balczó Zoltán a 320 fős Országgyűlés kialakítása mellett érvelt. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban alapvető véleménykülönbségek vannak a frakciók között. Az MSZP és az SZDSZ javaslata szerint a kisebbségi honatyák minden joggal - szavazati joggal is - rendelkeznének, de a szabad demokraták kizárólag egy érdemi választáson alapuló mandátumhoz jutást támogatnak. Az FKGP és a MIÉP egy második kamarában adna helyet a kisebbségek képviselőinek, a Fidesz és az MDF álláspontja szerint pedig szavazati jog nélkül kerülhetnének be a parlamentbe.

(Népszava)

Ajánló: