Járulékcsökkentéssel ellentételeznék a minimálbér tervezett emelését<br/>

A munkáltatói járulék csökkentésével ellentételezné a Pénzügyminisztérium (PM) a minimálbérek 40, majd 50 ezer forintra történő emelése miatt megnövekedő munkaadói terheket - tudta meg a Népszava. A legújabb elképzelések szerint egyes ágazatokra - egyebek között a textilipar, halászat - kisebb mértékű minimálbér-emelés vonatkozna. A tervek szerint 2005-re előrehoznák a nyugdíjkiszámítás szabályainak megváltozását.

Napirenden a nyugdíjszámítás reformja

A minimálbér jövőre tervezett 40 ezer, majd 2002-ben 50 ezer forintra emelését a munkáltatói járulék 3-3 százalékos csökkentésével ellentételeznék - tudta meg a Népszava. A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint így évente megközelítően 115 milliárd forinttól esne el a költségvetés. Egy százalékpontos mérséklés ugyanis 35 milliárd forintnyi járulékkiesést jelentene.

A PM korábbi számításai szerint megközelítően 55 milliárd forintnyi többletbevételt hozna, ha jövőre valamennyi munkavállaló legalább 40 ezer forintot keresne a jelenlegi 25 500 forint helyett. A legújabb elképzelések szerint a legkevésbé jövedelmező ágazatokat - egyebek között a textil-ipar, halászat - mentesítenék az 57 százalékos minimálbéremelés alól.

A pénzügyi tárca továbbra is vizsgálja az egyéni járulékfizetési határ eltörlésének lehetőségét. Az adóhivataltól származó bevallási adatok azt mutatják, hogy ezzel a lépéssel megközelítően 80-90 milliárd forinttal gazdagodhatna a tb-költségvetés. (A jelenlegi szabályozás szerint 2 033 050 forint évi jövedelem felett már nem kell fizetniük a munkavállalóknak a 8 százalékos nyugdíj-, valamint a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot.)

Az APEH kimutatása szerint 1998-ban 266 ezer olyan magánszemély volt, aki az akkori 1 565 850 forintban meghatározott járulékfizetési plafonnál nagyobb jövedelemről adott számot. Ők összesen 778,9 milliárd forintnyi jövedelmet vallottak be. Az akkori 7 százalékos egyéni nyugdíj-, valamint a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékkulccsal számolva két évvel ezelőtt csaknem 78 milliárd forinttal nagyobb lehetett volna a tb-költségvetés, ha nincs járulékplafon.

Egy másik javaslat szerint nem szüntetnék meg, csupán megemelnék a tb-limitet, az átlagkereset 2,5-3-szorosának megfelelő mértékben. Eszerint jövőre a jelenlegi 2 033 050 forintról 2,6-2,7 millió forintra növekedhetne járulékfizetési határ - mondta lapunknak Réti János, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője. Ez megközelítően 18 milliárd forintnyi többletbevételt eredményezne.

A harmadik elképzelés szerint csak a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékfizetés felső határát törölnék el, ami megközelítően 13 milliárd forintnyi többletet hozna az egészségbiztosítási alapnak.

Bátor lépés lenne a kormány részéről, ha eltörölné a tb-járulékfizetés jövedelmi határát. Ennek a hatásait ugyanis a nyugdíjellátásban csak 20-30 év múlva lehetne érezni - válaszolta lapunk kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Véleménye szerint ezzel együtt sem elvetendő ötlet a tb-limit eltörlése, feltéve, ha a várhatóan megnövekvő kiadásokhoz igazítják a nyugdíjalapot. A korlátlan járulékfizetés jelentősen megnövelné az alap terheit. A magasabb jövedelműek ugyanis a befizetéseikhez mérten nagyobb összegű ellátásra tartanának igényt. Mindemellett azt is figyelembe kellene venni, hogy ha valamennyi jövedelem tb-járulékköteles lenne, a
nyugdíjjárulék-kedvezményt is mindenkire ki kellene terjeszteni.

Réti János szerint túl drasztikus lépés lenne, s a nyugdíj-megállapítás reformját vonná maga után a járulékplafon eltörlése. Ehelyett véleménye szerint célszerűbb lenne inkább a korábban, a mindenkori átlagkereset legalább kétszeresében meghatározott mértéknél nagyobb ütemben emelni a jövedelmi határt. A jelenlegi rendszerben nincs felső korlátja a nyugdíjaknak.

A nyugdíjak kiszámításának mostani - degresszív - módját az eredeti elképzelések szerint 2009-re tervezték megszüntetni.

A nyugdíjakat ma úgy állapítják meg, hogy bizonyos kereseti szintek fölött nem számítják be teljes mértékben a nyugdíjazás előtti kereseteket. 2000-ben a legalacsonyabb sáv 55 ezer és 60 ezer forint között van. Ha valakinek a nyugállományba vonulása előtti évek járulékköteles jövedelme alapján számított átlagkeresete például 60 ezer forint, akkor ebből a nyugdíjalapját képező összeget úgy számítják, hogy az 55 és 60 ezer forint közötti 5 ezer forintot már csak 90 százalékban veszik figyelembe, míg a sáv alatti részt teljes egészében. Ebben az esetben 59 ezer 500 forint válik a nyugdíj alapjává. Ehhez a számításhoz összesen 8 sáv tartozik. Minél magasabb a jövedelem értékhatára, annál kisebb arányban számítják be a korábbi keresetrészt. A legmagasabb sávnál így havi 23 ezer forintos "bevételi veszteséggel" kezd a nyugdíjba vonuló ahhoz képest, ha nem lenne degresszió.

A degressziót úgy bontanák le, hogy a 2009-től nyugdíjba menőknek már úgy számítanák a nyugdíját, hogy 2001-től mind a 8 degressziós sávot az adott év átlagkereset-növekedése plusz nyolc százaléknak megfelelő mértékben számítanák be. A PM tervei szerint a 2009-es határidőt előrehoznák 2005-re. Ehhez az évi plusz 8 százalékos emelést 12 százalékra kellene váltani.

A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzései szerint jövőre 10-12 százalékos átlagkereset-növekedéssel lehet számolni. Ez a 2005-ös határidővel számolva 22-24 százalékos sávnövelést jelentene 2001-ben. Így az 55 ezer forintos alsó határ - vagyis az a legalacsonyabb összeg, ahol a degresszió életbe lép - 67-68 ezerre emelkedne, míg ugyanennek a sávnak a felső limitje 73-75 ezer lenne.

A sávok megszüntetése azt jelentené, hogy 2005. után már csak a munkában eltöltött évek befolyásolnák a nyugdíj nagyságát.

(Népszava)

Ajánló:

Innen érhetők el a Pénzügyminisztérium adatai