Az új számviteli törvény már az Európai Unió irányelveire épül<br/>

Az új számviteli törvényről értekezett szerdán a parlament. Az új törvény célja: a számvitellel kapcsolatos hazai szabályozásnak az Európai Unió irányelveivel való összeegyeztetése. A törvényjavaslat kötelezővé teszi a nemzeti számviteli standardok megalkotását, másrészt felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza kidolgozásuk feltételeit. A Fidesz és az MDF támogatta a javaslatot, a többi párt átdolgozást javasolt.

Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára beszámolójában rámutatott arra, hogy a jogharmonizációs követelmények prioritása mellett a törvényjavaslattal csak az első lépéseket lehet megtenni a kerettörvénnyel és a nemzeti számviteli standardokkal történő szabályozás irányában. Az államtitkár véleménye szerint legalább négy-öt évnek kell majd eltelnie, hogy csökkenthessék a törvényjavaslatban szereplő részletes szabályok mennyiségét. A jogharmonizációs követelményekből kiindulva, az egyszerűsítés jegyében az előterjesztés az egyszeres pénzforgalmi könyvvitel megszüntetését, a kisebb vállalkozásoknál az egyszerűbb értékelési módszerek alkalmazását tartalmazza.

Varga Mihály szavai szerint a kettős könyvvitel zárt rendszere megbízhatóbb információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni helyzete mellett annak pénzügyi és jövedelmi állapotáról is.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke jelezte, hogy az egyeztetések során észrevételeik jelentős részét figyelembe vették, így a javaslat parlamenti beterjesztéséhez szükséges ellenjegyzést az ÁSZ megadta. Az elnök azonban reményét fejezte ki, hogy a kereskedelmi számviteli törvénnyel azonos szintű, az államháztartás szervezeteire vonatkozó államszámviteli törvény is hamarosan elkészül.

Tállai András, a Fidesz vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést. A politikus nagy horderejű változásnak tartja, hogy a jövőben az üzleti év fogalma nem jelenti automatikusan a naptári évet. Fontosnak tartja annak szabályozását is, hogy mikor kell az üzleti beszámolót újra közzétenni.

Soós Győző (MSZP) az előterjesztésben foglaltakkal szemben egy kerettörvény megalkotását, a szabályozásnak az európai gyakorlathoz való igazítását sürgette. Nézete szerint a javaslat a piacgazdasági elvekkel ellentétben túlszabályoz, és "rá akar telepedni a vállalkozókra". Az ellenzéki politikus indítványozta, hogy a kormány átdolgozásra vonja vissza a javaslatot, és ősszel nyújtsa be újra.

Csúcs László (FKGP) szerint szükséges lenne áttérni egy olyan szabályozási rendszerre, ahol a parlament csak az elvi keretekkel foglalkozik, a piacgazdaság hullámzásait pedig a nemzeti számviteli standardok követnék. Hiányosságként említette, hogy a bizonylati renddel kapcsolatos kötelezettségek nem szerepelnek az előterjesztésben. Kifogásolta azt is, hogy a törvényhez kapcsolódó lényeges szabályozási kérdések nem a jogszabály mellékleteiben szerepelnek majd, hanem a kormány alkot azokkal kapcsolatban rendeleteket. Csúcs László jelezte, hogy a kisgazda frakció módosításokkal tartja elfogadhatónak az előterjesztést.

Lotz Károly, az SZDSZ vezérszónoka csak lényeges átdolgozás után tartja elfogadhatónak a törvényjavaslatot, ezért azt javasolta a pénzügyi tárcának, hogy szakmai egyeztetésre és kiegészítésre vonja vissza azt. A politikus kifogásolta, hogy a javaslat nem veszi figyelembe a magyar könyvvizsgálói szabványokat, és nélkülözi a korszerű könyvvizsgálói szempontokat. A szabad demokrata képviselő úgy véli, hogy a számvitel esetében csak egy keretjellegű törvényre lenne szükség, a részleteket pedig a szakmai testületeknek kellene szabályozniuk.

Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese közölte: támogatják a javaslatot, mert időszerű és hasznos, és a demokrata fórum által szükségesnek tartott változtatások mellett jól fogja szolgálni a piacgazdaság további fejlődését.

Az MDF-es politikus kitért arra, hogy növekszik az értékcsökkenés költségként azonnal elszámolható összege: a korábbi 30 ezer forint helyett a javaslat tárgyi eszköz és immateriális javak esetében 50 ezer forint azonnali leírását teszi lehetővé. A honatya azonban nem ért egyet azzal, hogy a mérleg közzétételének időpontját a javaslat az eddiginél 30 nappal korábbra teszi.

Lentner Csaba (MIÉP) szerint célszerű lenne, ha a kormány átdolgozná a törvényjavaslatot, mivel azonban az általános vita csak három hét múlva zárul le, a Magyar Igazság és Élet Pártja csak akkor véglegesíti álláspontját. A MIÉP-es honatya sérelmezte, hogy a kormány nem vette figyelembe a könyvvizsgálatra vonatkozó résznél, hogy a szakmai kamara már megkezdte a nemzetközi standardok alkalmazását.

(MTI)

Ajánló:

Az 1998-as rendelkezésekről.