Mádl Ferencet jelölik államfőnek

Mádl Ferencet jelöli a kisgazdapárt államfőnek. Torgyán József, az FKgP elnöke és földművelésügyi miniszter szerda délelőtt egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, és ezután ismertette a párt jelöltjét. A jelölést a szerdai egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta. Mádl kinevezését az MDF is támogatja. Az MSZP és az SZDSZ egyelőre nem alakította ki hivatalos álláspontját, ám a két párt képviselői elképzelhetőnek tartják, hogy megszavazzák Mádl Ferencet köztársasági elnöknek. Mádl az RTL Klubnak elmondta: vállalja a jelölést.

"Korábban kellett volna ezt elkezdeni" - interjú Mádl Ferenccel
A Mádl Ferenccel készült interjú a Magyar Narancsban jelent meg 1995 júniusában. Ekkor választottak másodszor köztársasági elnököt a rendszerváltás után. Mádlt az akkori ellenzéki pártok közül három - a Fidesz, a KDNP és az MDF - jelölte államfőnek. Mádl az interjúban elmondta: hosszan tépelődött, elvállalhatja-e jelölést, míg végül igent mondott a felkérésre. Azonban akkor nem kapta meg a szükséges szavazatokat. (Az interjút a Magyar Narancs engedélyével közöljük.)

***

Szerdán egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József földművelésügyi miniszter, FKgP-elnök a köztársaságielnök-jelölésről. A kisgazdapárt elnökségi ülése és a miniszterelnökkel történt megbeszélés után a kisgazdapárt Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnöknek. Orbán Viktor és Torgyán József közös sajtótájékoztatón azt is bejelentették, hogy a koalíciós szerződést kiegészítették: ha a következő négy évben is ez a két párt marad kormányon, fenntartják a jelenlegi szabályokat, mely szerint a kisebbik párt jelöli a köztársasági elnököt, a nagyobbik pedig a miniszterelnököt.

Torgyán József a jelöltről elmondta: Mádl több nyelven beszél, és kiismeri magát a magyar alkotmányos rendben. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Mádl nemzetközileg elismert professzor, és nagy diplomáciai tapasztalata van.

Mádl Ferenc 1990-től az Antall-kormány tagja volt. Először tárca nélküli miniszterként, majd a művelődési tárca vezetőjeként vett részt a kormányzásban.

1995-ben Mádl volt a Fidesz, MDF és KDNP elnökjelöltje Göncz Árpád ellenében. Akkor az MSZP-SZDSZ koalíció Gönczöt választotta meg elnöknek. A kisgazdafrakció öt évvel ezelőtt nem támogatta Mádl Ferenc államfőjelöltségét. Turi-Kovács Béla, az FKgP frakcióvezetőjének általános helyettese ezt azzal indokolta most, hogy a párt akkor elsősorban a közvetlen elnökválasztás bevezetésére koncentrált. A politikus közölte: Mádl Ferencet mindenképpen alkalmasnak tartják a tisztségre, öt évvel ezelőtt sem személye ellen volt kifogásuk. Ugyanakkor Turi-Kovács Béla elmondta: nem tettek le a közvetlen államfőválasztással és a kétkamarás parlament kialakításával kapcsolatos elképzeléseikről.

Mádl egy hónapja a Népszabadságban azt mondta: 2000-ben minden parlamenti párt jóváhagyásával - konszenzussal - kellene államfőt választani az országgyűlésnek.

Csütörtökön a szocialista párt országos elnöksége és frakcióelnöksége azt javasolta a képviselőcsoportnak, hogy ne állítson ellenjelöltet Mádl Ferenc professzorral szemben. Kovács László megbízást kapott arra, hogy találkozzon Mádl Ferenccel és a párt végleges álláspontjának kialakításához beszéljen vele. Kovács elmondta: szeretné megismerni Mádl Ferenc véleményét a köztársasági elnök szerepkörének, valamint a koalíció és az ellenzék viszonyának, illetve a belpolitikában kialakult feszültségek értelmezésével kapcsolatban. Kovács László szerint akkor állítottak volna saját jelöltet, ha az FKGP jelöltje méltatlan vagy alkalmatlan lett volna a legfőbb közjogi méltóság tisztségére, Mádl Ferenc azonban nem ilyen személy. Kovács László elmondta: Mádl nem kötődik pártokhoz, nem vett részt az utóbbi évek politikai csatározásaiban, és elismert tudós itthon és külföldön is.

Hasonlóan nyilatkozott Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) is. Hankó Faragó kijelentette: Mádl személye nem elfogadhatatlan az SZDSZ számára. "Mértéktartása, szakmai felkészültsége esetleg alkalmassá teszi az államfői poszt betöltésére" - közölte Hankó Faragó.

Balsai István, az MDF frakcióvezetője az [origo]-nak elmondta: támogatják Mádl Ferenc államfői kinevezését. Az MDF már 1995-ben is őt jelölte erre a pozícióra, így most örömmel fogadják a jelölését.

A Magyar Igazság és Élet Pártja az egyetlen párt, amely nem támogatja Mádl Ferenc jelölését. Csurka István, a MIÉP elnöke, frakcióvezetője közölte: a MIÉP az antalli politika folytatódását látja Mádl Ferencben, ezért nem támogatja a politikus államfőjelöltségét.

Az 1998-as választások után a Fidesz - MPP és az FKgP megegyeztek, hogy a 2000-ben esedékes köztársasági elnökválasztáskor a kisgazdapárté lesz a jelölés joga. Göncz Árpád 1990 óta államfő, második mandátuma idén jár le, az alkotmány értelmében nem is jelölhető újra. A köztársasági elnököt az országgyűlés választja, titkos szavazással. Amennyiben a képviselők 2/3-a kétszer sem szavaz ugyanarra a jelöltre, a harmadik fordulóban 50% + 1 szavazat is elég az államfő megválasztására. Ha ebben az esetben sem sikeres a szavazás, akkor az alkotmány értelmében a házelnök, Áder János, tölti be ideiglenesen a tisztséget. A Kisgazdapárt április 29-én tartotta nagygyűlését, ahol a küldöttek Torgyán Józsefet jelölték köztársasági elnöknek, ő azonban ezt elhárította. A nagygyűlés ugyanakkor felhatalmazta az országos elnökséget, hogy döntsön a párt államfő jelöltjéről.


[origo]

Ajánló:

A cikk írója állítja: Mádl ritka gyenge szónok. "Nemcsak nagy nyilvánosság elôtt fogalmaz körülményesen, félmondatokkal és rosszul artikulálva, hanem interjúkban és a hétköznapi életben is. Jellemérôl vagy emberi tulajdonságairól ez nem árul el semmit, egyszerűen csak politikusként érintheti hátrányosan."