Bővíti az átvilágítandók körét az elfogadott Csúcs-javaslat<br/>

A parlament kedden elfogadta azt a kormánypárti módosítást, amely szerint az átvilágítás személyi körét az ügyészekre, bírókra és a sajtó vezetőire is kiterjesztik. Ez azt jelenti, 2004-ig összesen 17-18 ezer személy politikai múltját ellenőrzik. A Ház szintén megszavazta az ügyvédek, közjegyzők, egyházi személyek és újságírók önkéntes alapú átvilágításáról szóló javaslatot. Az új ügynöktörvény zárószavazása három hét múlva lesz. Ha a T. Ház elfogadja a teljes jogszabályt - ami egyébként több mint valószínű -, a szocialisták Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A házelnök a jövőben úgy is megadhatja a szót egy képviselőnek, hogy azt is közli: a honatya besúgó volt az előző rendszerben. Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese szerint ez a lényege az ügynöktörvényhez benyújtott - és a parlamentben kedd éjszaka elfogadott - módosító javaslat azon részének, amely szerint az átvilágító bizottság nyilvánosságra hozott adatai "közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez és terjesztéséhez mindenkinek joga van". Ennek deklarálására Csúcs szerint azért van szükség, mert korábban nem volt egyértelmű, hogy az átvilágító bírák elmarasztaló - az ügynöki múltat bizonyító - határozataira hogyan lehet hivatkozni (megjegyzendő, az elmarasztaló határozatot az MTI-n és a Magyar Közlönyön keresztül eddig is nyilvánosságra hozták).

Egyébként a javaslat szerint az átvilágítás személyi körét az ügyészekre, bírókra, illetve a sajtó vezetőire is kiterjesztik. Ez azt jelenti, 2004-ig összesen 17-18 ezer személy politikai múltját ellenőrzik. A Ház szintén elfogadta azt az indítványt, amely szerint bármely ügyvéd, közjegyző, egyházi személy és a "kötelező" személyi körbe nem tartozó újságíró saját maga kérhetné átvilágítását. Mátrai Márta (Fidesz), az indítvány másik előterjesztője kérdésünkre elmondta, az "önkéntesek" egy külön átvilágító bizottsághoz kerülnek, amely ugyanazokkal a hatáskörökkel rendelkezik majd, mint a normál testület, azzal a különbséggel, hogy igazolást adhat ki az illető politikai múltjáról.

Kedden a módosító indítványokat fogadták el, az új ügynöktörvény zárószavazása 3 hét múlva lesz. A kormánypártok konszenzusa miatt valószínű, hogy elfogadják a törvényt. Ebben az esetben a szocialisták az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulnak, álláspontjuk szerint ugyanis a javaslat nem az Ab irányelvei alapján határozza meg a személyi kört (az MSZP szerint, ha már egységes ismérvek alapján kell meghatározni a személyi kört, abból nem hagyhatóak ki például a polgármesterek sem). Csúcs László reméli, az új ügynöktörvény kiállja az alkotmányossági próbát.

(Népszava)

Ajánló: