Az MDF a várandóssági pótlék visszaállításával csökkentené az abortuszok számát<br/>

A Parlamentnek július 1-jéig módosítania kell az abortusztörvényt, különben az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozva nem lehetne terhességmegszakítást végezni. A törvénymódosítás javaslatának részletes vitáján több képviselő is azt mondta: az abortuszok számának csökkentése érdekében várandóssági pótlékot, illetve magasabb összegű gyest kellene adni.

Az Alkotmánybíróság 1998-as döntése szerint a parlamentnek ez év július 1-jéig módosítania kell a törvényt, mivel alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a jogszabály összekapcsol két ellentétes érdeket: a nő önrendelkezési, illetve a magzat élethez való jogát. Ha a parlament addig nem módosítja a törvényt, az anya súlyos válsághelyzetére hivatkozva nem lehetne terhességmegszakítást végezni.

A magzati élet védelméről szóló törvény módosításának részletes vitájában Csáky András (MDF) amellett érvelt, hogy állítsák vissza a várandóssági pótlékot, mert szerinte a művi terhességmegszakítások hátterében sokszor anyagi okok állnak. Azt is szorgalmazta, hogy a javaslatban a súlyos válsághelyzet fogalmát pontosan úgy fogalmazzák meg, ahogyan az az Alkotmánybíróság határozatában szerepel. Szintén fontosnak tartja, hogy a válságtanácsadás keretén belül ne csupán technikai jellegű tanácsokat adjanak a védőnők.

Mécs Imre (SZDSZ) úgy vélte: a módosításban ki kell mondani, hogy a magzatelhajtás bűn. Azzal érvelt, hogy ez a törvényi tényállás a büntető törvénykönyvben is szerepel.
A szabad demokrata képviselő egyik indítványa szerint a módosításnak rendelkeznie kell arról is, hogy az államnak segítenie kell a gyors örökbefogadást azokban az esetekben, amikor az anya is úgy akarja.

Csáky András nem értett egyet Mécs Imre ez utóbbi módosító indítványával, Turi-Kovács Béla (FKGP) viszont igen. A kisgazda honatya úgy vélte, hogy az örökbefogadás tisztességes választási lehetőséget kínál az anyának.

Surján László (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a védőnők másodállásban vegyenek részt a családvédelmi szolgálatok munkájában.

Erkel Tibor (MIÉP) bejelentette: miután pártja teljes egészében elutasítja a törvényjavaslatot, ahhoz nem fűznek módosító indítványokat sem. Ugyanakkor támogatják azt a módosító javaslatot, amely szerint az abortuszt csak a terhes nő veszélyeztetettsége esetén lehetne végrehajtani.
A MIÉP támogatja azokat az indítványokat is, amelyek a várandósági pótlék bevezetését célozzák, illetve megtiltanák, hogy a tb finanszírozza a terhesség-megszakítások végrehajtását. A képviselő úgy látja: az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság döntése alapján is definiálnia kell a magzat jogalanyiságát.

Koltai Ildikó (Fidesz) kétperces reagálásában kifejtette: a terhesség-megszakítás nem öröm, hanem fájdalmas dolog az erre készülő nő számára. Szerinte az abortusz tiltásának a következménye az lenne, hogy nőne a magzatelhajtások és az "állami gondozott, deviáns szerencsétlenek" száma.
Erkel Tibor ezzel szemben úgy vélekedett: kikerülhető a nem kívánt terhesség, a magzatelhajtás pedig egyértelműen tiltott cselekmény.

Szabó Sándorné (MSZP) szorgalmazta, hogy a gyes ne a minimálnyugdíj, hanem a minimálbér összegéhez kapcsolódjon.

Bauer Tamás (SZDSZ) azon az állásponton volt, hogy a törvényjavaslat bizonytalanságban hagyja az érintetteket a terhesség-megszakítás térítési díját illetően. Ezért azt javasolta, hogy annak felső határát a gyes összegében maximálják és tételesen sorolják fel, hogy kik mentesülnek teljes egészében a fizetés alól.
A képviselő indítványai között az is szerepelt, hogy azok a terhes nők, akik megtartják ugyan gyermeküket, de a szülés után örökbe kívánják adni, kapjanak támogatást, kompenzációt az államtól. Bauer Tamás szerint megoldást kell találni a külföldi állampolgárok problémájára is, szerinte ugyanis őket sem lehet kizárni a terhesség-megszakítás lehetőségétől, hiszen az emberi jogok rájuk is vonatkoznak.

Ivanics István (Fidesz) vitába szállt ezzel a javaslattal, mondván, a terhesség-megszakítást sehol nem nyilvánították alapvető emberi joggá. Szerinte Magyarországnak szolidaritást kellene tanúsítania azok iránt az országok iránt, amelyekben szigorúbb abortusz törvény van.
Bauer Tamás viszont úgy látja: az emberi méltóság, a saját testünk fölötti rendelkezés és a nő önrendelkezési joga alapvető emberi jog.

Az elnöklő Gyimóthy Géza lezárta a részletes vitát.

(MTI)

Ajánló:

A folyamatáról, az abortusz körüli vitákról (angolul)

Korábban:

(2000. március 21.)