Újabb "kötelező" egészségügyi szűrések<br/>

Több százezren számíthatnak arra Magyarországon, hogy a jövő évtől már nem csupán tüdőszűrésre kapnak "behívót". A szaktárca tervei szerint 2001-től egyes korosztályoknak az emlő-, a nőgyógyászati és a vastagbélrák-szűrési lehetőségről is személyre szóló értesítést küldenek. Közben az egészségbiztosító júniustól felére csökkenti a csontritkulás-mérés támogatását.

A szűrővizsgálatok közül jelenleg a tüdőszűrés számít szervezettnek, az ország egész lakosságára kiterjedőnek. Elvileg kötelezőnek is, jóllehet ma már semmilyen következménnyel nem jár, ha valaki mégsem megy el a szűrésre. A "behívásos" rendszert a jövő évtől bizonyos korosztályoknál az emlő-, a nőgyógyászati és a vastagbélrák-szűrésekre is kiterjesztenék.

Az egészségügyi tárca főosztályvezetője, Dajka Balázs az MH-nak elmondta: e három betegségcsoportot az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával összhangban vonják be a szervezett szűrővizsgálatok körébe. Ezek ugyanis azok a megbetegedések, melyeknél - feltéve persze, ha időben felfedezik a leginkább veszélyeztetett korcsoportoknál - jelentősen javíthatók a halálozási mutatók.

Az elképzelések szerint 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnának értesítést, hogy időszerű lenne emlőszűrésen megjelenniük. A nőgyógyászati vizsgálatra háromévente hívnák be a 25 és 65 év közötti nőket, míg a vastagbélszűrésről kétévente kapnának értesítést a 45 és 70 év közöttiek. Dajka Balázs hangsúlyozta: a rendelet lehetőséget biztosít, hogy - továbbra is térítésmentesen - azok is részt vehessenek a szűréseken, akik erről nem kapnak külön értesítést. Az érintett korosztályokba tartozók figyelmét azonban külön, levélben is felhívják majd a lehetőségre. Aki többszöri "felszólításra" sem megy el, azt háziorvosának kötelező lesz megkeresnie. A főosztályvezető szerint ez nem jelent majd külön munkát a családorvosoknak, akiknek amúgy is háromévente legalább egyszer kötelező megkeresniük a hozzájuk bejelentkezetteket.

A tárcánál remélik, az új rendelkezés nyomán az első évben legalább kétszer annyian vesznek részt a szűrővizsgálatokon, mint jelenleg. Ma az érintett korosztályok körülbelül 20 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Ennek azonban nemcsak az infrastrukturális, de az anyagi hátterét is meg kell teremteni. A tervek szerint a mostani tíz mammográf-készüléket jövőre újabb tízzel gyarapítanák, ami 400 millió forintba kerül. A minisztérium ezzel együtt összesen 1,5 milliárd forintra taksálja a változtatáshoz szükséges plusz kiadásokat.

Vizsgálatot indít a szakrendelőkben az egészségbiztosító, mert az utóbbi években jelentősen megnőttek a csontritkulás mérése miatti kiadásai. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főosztályvezetője, Donkáné Verebes Éva a Magyar Hírlapnak elmondta: a csontsűrűség mérésének finanszírozására 1998-ban 500, tavaly 600 millió forintot költöttek, ami azt jelenti, hogy az összes szakorvosi vizsgálat közül ez volt a 6-7. leggyakoribb. Két évvel ezelőtt 125 ezer, 1999-ben pedig már 150 ezer ember csontsűrűségét vizsgálták meg.

A Magyar Osteoporozis Társaság alelnöke közölte: minden olyan ellenőrzéssel egyetértenek, amely a szakmai szabályok betartását szolgálja. Horváth Csaba szerint ugyanakkor a csontsűrűség-vizsgálat költségei mellett annak hasznosságát sem szabad figyelmen kívül hagyni. A társaság számításai szerint ugyanis – a csigolyatöréseket nem számolva - csak azoknak a comb-, boka-, alkar- és egyéb töréseknek az ellátása, amelyekből évente 50 ezer van Magyarországon, és amelyek hátterében egyértelműen csontritkulás áll, 15 milliárd forintjába kerül a biztosítónak. A szűrésen résztvevők száma pedig még mindig alacsony, hiszen a 800 ezer csontritkulásos beteg mellett körülbelül 1,2 millióan élnek hazánkban olyanok, akiknél már megkezdődött a csontállomány csökkenése.

Donkáné Verebes Éva hangsúlyozta: az OEP nem vitatja, hogy a súlyosabb következmények megelőzése érdekében szükség van a csontsűrűség-mérésre. A biztosítónak azonban kötelessége ellenőrizni kiadásait. Hozzátette: a vizsgálattól függetlenül, egy költségelemzés nyomán júniustól felére csökkentik az osteoporozis-szűrésért járó támogatást. Horváth Csaba szerint ugyanakkor a finanszírozás összege már eddig sem fedezte a vizsgálatok valós költségeit, így félő, hogy sok helyütt nem fogják tudni fenntartani a berendezéseket.

Négy helikopter a mentőknek

A Honvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közötti megállapodás értelmében szerdán négy MI-2-es helikopter műszaki átadása-átvétele kezdődött meg Szolnokon a katonai repülőtéren. A honvédségi helikopterek átvétele a kormányprogramban rögzítettek alapján valósulhatott meg, segítségükkel a magyar légtér 95-98 százalékára terjedhet ki a légi mentés - mondta el az MTI érdeklődésére a helikoptereket a Magyar Honvédség képviselőjétől átvevő Móró Ákos, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) gazdasági főigazgató-helyettese. Budapesten kívül eddig Debrecenben, Szegeden, Balatonfüreden, Pécsett üzemeltek mentőhelikopterek, a most kapott légi járműveket a mentés feltételeinek megfelelő átalakítás után ez év őszén állítják forgalomba, mégpedig egyet-egyet Nyugat-Magyarországon, és a borsodi régióban, egyet pedig tartalékként állomásoztatnak majd Ferihegyen - válaszolta kérdésre Móró Ákos.

Szolnokon nem lesz mentőhelikopter, mivel nem messze van a várostól Budapest, egyébként egy helikopteres bázis éves üzemeltetése 50 millió forintba kerül - fűzte hozzá az OMSZ vezető szakembere. A haderő-átalakítások során nyílt lehetőség a darabonként 50-55 millió forintot érő helikopterek átadására a mentőszolgálatnak - közölte Gyula, a Magyar Honvédség repülőműszaki-szolgálat mérnök alezredese. A MI-8-asok eredetileg futárfeladatot láttak el, kevés üzemórát repült, hat személy szállítására alkalmas, jó műszaki állapotban lévő helikopterek, amelyeket 2010-ig lehet használni - tette hozzá a mérnök alezredes.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Információk a mentőkről