Továbbra is vitatják a felek a Herzog-képek tulajdonjogát<br/>

A Herzog-gyűjtemény örököse és a kilenc, vitatott tulajdonú festményt őrző budapesti múzeum, valamint a magyar állam közötti perben a Fővárosi Bíróság szerdai tárgyalásán felkérte az Országos Levéltárat: küldje el a külföldre hurcolt műkincsekre vonatkozó összes ládabontási jegyzőkönyvet. Azt akarják így megállapítani, hogy a perelt képek valóban elkerültek-e Magyarországról a második világháború idején.

A perelt képek sorsát illetően a megelőző tárgyaláson mind a felperes Martha Nierenberg jogi képviselője, mind az alperesek jogi képviselői egyetértettek abban, hogy az említett időszakban a szóban forgó festmények külföldre kerültek. Az alperest képviselő ügyvédek azonban beterjesztettek egy olyan ládabontási nyilatkozatot, amely ennek ellenkezőjét látszik bizonyítani. A felperes jogi képviselője ezért arra kérte a bíróságot, hogy keresse meg az Országos Levéltárat az alaposabb iratbeszerzés végett.

A kettős, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg azért indított pert, hogy visszaszerezze azt a tíz nagy értékű festményt, amely egykor nagyapja, Herzog Mór Lipót tulajdonát képezte. Egy kép átadásáról időközben már megállapodtak a felek.
A felperes az elsőrendű alperestől, a Szépművészeti Múzeumtól hat, a másodrendű alperes Nemzeti Galériától három képet követel. Martha Nierenberg a harmadrendű alperes magyar államtól azt kéri, hogy járuljon hozzá a képek kiadásához.
A festmények értéke a bíróság korábbi megállapítása szerint 1 milliárd 430 millió forint.

A tárgyaláson az alperesek képviselője három képet illetően kétségbe vonta a felperes igényét, mert szerinte nem Martha Nierenberg édesanyjának, Herzog Erzsébetnek a tulajdonában álltak a festmények.
A felperes jogi képviselője két képre vonatkozólag vitatta az alperesi állításokat, ugyanis azokat, mint állította, Herzog Erzsébetnek a villájából vitték el az elhurcolt javakkal foglalkozó kormánybiztosság iratai szerint.

(MTI)

Korábban:

(2000. február 29.)