Elnökválasztások Magyarországon

Hétfőn harmadszorra választ köztársasági elnököt a magyar Országgyűlés a köztársaság '89-es kikiáltása óta. Az elnököt a képviselők titkos szavazással választják, a jelöltséghez legalább 50 képviselő írásos támogatása szükséges. A köztársasági elnök mandátuma 5 évre szól, egyszer hosszabbítható meg.

1989. október 23-án, a köztársaság kikiáltásakor az új alkotmány értelmében az Országgyűlés akkori elnöke - Szűrös Mátyás - viselte az ideiglenes köztársasági elnöki címet. A köztársasági elnök jogkörét az 1946/I. törvénycikkre támaszkodva határozták meg. Eszerint az elnöknek három funkciója van:

- kifejezi a nemzet egységét
- őrködik az államszervezet demokratikus működése felett
- a fegyveres erők főparancsnoka

A magyar politikai életben a köztársasági elnök szerepe elsősorban protokolláris, az elnök hatalma inkább szimbólikus, mintsem végrehajtói jogokon alapszik.

A '89 noember 26-i "4 igenes"-nek nevezett népszavazás során a választók többsége úgy döntött, hogy az állandó köztársasági elnök megválasztásával meg kell várni az országgyűlési választásokat. 1990. április végén a győztes MDF, és a legerősebb ellenzéki párt, az SZDSZ megállapodást kötött az ország kormányozhatóságának érdekében. Ebben - a paktumnak is nevezett szerződésben - többek között megállapodtak, hogy köztársasági elnöknek az SZDSZ-es Göncz Árpád megválasztását támogatják. Az MSZP azonban ezalatt aláírásgyűjtést kezdeményezett az elnök közvetlen, népszavazással történő megválasztásáért. Ezért Gönczöt '90. május 2-án csak ideiglenes elnöknek lehetett megválasztani. Július 29-én az aláírásgyűjtés hatására népszavazást tartottak, mely az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Így augusztus 3-án az Országgyűlés választott köztársasági elnököt. Az egyetlen jelölt Göncz Árpád volt, megválasztását az összes frakció támogatta. 295 igen, és 13 ellenszavazat ellenében Göncz Árpádot választották a képviselők köztársasági elnökké. A választást követően katonai tiszteletadást rendeztek a Kossuth téren, ahol nagy tömeg üdvözölte az új elnököt. Valaki a tömegből ekkor felkiáltott: "Árpád, gyere a néped közé!" - és az új elnök otthagyva díszőrségét a tömeghez lépett.

Göncz első mandátuma 1995-ben járt le. Ekkor a kormányon lévő MSZP-SZDSZ koalíció újra őt jelölte köztársasági elnöknak. Az ellenzéki MDF, Fidesz és KDNP közös ellenjelöltet indított, Mádl Ferenc személyében. A Kisgazdák ekkor a közvetlen elnökválasztás mellett kötelezték el magukat, ezért nem támogatták egyik jelöltet sem, sőt a szavazáson sem vettek részt. Az MSZP-SZDSZ koaliciónak megvolt a 2/3-os parlamenti többsége, ami azért fontos, mert az elnökválasztás első fordulóban akkor érvényes, ha egy jelöltre legalább ennyien szavaznak igennel. (Harmadszorra elég az 50% +1 szavazat is, ha ez sincs meg, akkor új jelöltet kell állítani.) 258 igen szavazt kellett 1995-ben Göncz megválasztásához, és a június 19-i szavazáson 259 szavazatot kapott. Az így újraválasztott elnököt ezúttal nem fogadta ünnepség a Parlament előtt, hanem az Országház Kupolatermében tartottak számára ünnepi fogadást, amelyre 1500 politikust, üzletembert, művészt és sportolót hívtak meg.

Idén lejár Göncz Árpád második mandátuma is, az Alkotmány szerint többször nem viselhet elnöki tisztségét. A következő elnök személyéről hétfőn, 16 órakor dönt az Országgyűlés. Az egyetlen jelölt Mádl Ferenc, akinek megválasztását a MIÉP-en kívül az összes frakció támogatja.

Magyari Péter