A honvédelmi tárca a napilap három írásának a helyreigazítását kérte, mert e cikkek szerint a haderőreformmal kapcsolatos létszámleépítés előkészítése során lista készült a katonatisztek 1990 előtti politikai szerepvállalásáról.
A bíró indoklásában elmondta: a bíróság a rendelkezésre álló adatok, a felperes előadása, illetve a tanúk érdemben kétségbe nem vonható nyilatkozata alapján megállapította, hogy történt adatgyűjtés. A tárgyaláson a bíróság tanúként hallgatta meg Sipos Géza ezredest, a Zrínyi Kiadó igazgatóhelyettesét, illetve Péter László ezredest, a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságának főigazgatóját.
Ők mindketten bemutattak egy-egy, a saját szervezetük személyi állományáról készült névjegyzéket, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy beosztottjaik közül ki milyen politikai beosztásban szolgált 1990 előtt. Mindketten megnevezték azt a személyt, akitől az utasítást kapták az adatgyűjtésre.
Juhász Ferenc a perben született ítéletre reagálva úgy nyilatkozott, hogy a bíróság alapos bizonyítási eljárás után született ítélete a honvédelmi miniszter szavahihetőségéről is döntött.
Az ügyben tanúként meghallgatott politikus közölte: Szabó János ez idáig mindegyik nyilatkozatában, sőt a bíróság előtt is tagadta, hogy bárminemű adatgyűjtés vagy lista-összeállítás történt volna a tisztek politikai múltjával kapcsolatban. A bíróság hétfői ítéletében azonban megállapította, hogy volt ilyen.
Juhász Ferenc véleménye szerint a magyar haderő NATO-kompatibilissá tétele nem csak a haditechnikára és a tisztek nyelvi képzésére vonatkozik, hanem a miniszterre is.
- A minisztertől elvárható, hogy az európai politikai normáknak megfelelően dolgozzon, és egy ilyen szituációban, azaz ha kiderül, hogy valótlant állított, akkor le kellene vonnia a következtetést, és fel kellene ajánlania lemondását - közölte.
A Honvédelmi Minisztérium illetékese elképzelhetőnek tartotta, hogy a tárca még a nap folyamán véleményt nyilvánít az ügyben.
Ajánló:
Korábban:
(2000. május 26.)