Több kormánypárti képviselő is rossznak tartja a pontozásos büntetési rendszert<br/>

A Belügyminisztérium új büntetési rendszer bevezetését javasolja a szabálytalankodó autóvezetőkkel szemben. A tervezet szerint a szabálysértést elkövető autósokat a bírságon túl büntetőpontokkal is sújtanák. Bizonyos számú pont elérése után bevonnák a visszaesők jogosítványát, illetve kötelező, drága tanfolyamra küldenék őket. A rendszer bevezetését az MSZP és az SZDSZ elutasítja, de több kisgazda és MDF-es politikus is ellenzi. A Parlament jövő héten kezdi a tervezetről szóló vitát.

A törvénytervezetről a múlt héten négy parlamenti bizottság is tárgyalt, és kettő közülük – az emberjogi és kisebbségi és a gazdasági – vitára alkalmatlannak találta. Az alkotmány- és igazságügyi és az önkormányzati bizottság szerint vitára alkalmas a tervezet, de több igennel szavazó képviselő szerint is módosításokra lesz szükség, mielőtt törvénnyé válna a BM terve. Áder János, az országgyűlés elnöke csütörtökön azt mondta, még a tavaszi ülésszakban megkezdődik a tervezet vitája, de valószínűleg nem lesz szavazás a nyári szünet előtt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Házbizottságban "jóindulatú figyelmeztetésként" elhangzott, nem érdemes parlamenti vitára bocsátani a kérdést, ha több bizottság is arra alkalmatlannak tartotta. A bizottsági szavazásokon a fideszes képviselők általában igennel szavaztak vagy tartózkodtak, de a gazdasági bizottságban sokan közülük részt sem vettek a szavazáson. A kisgazdák és az MDF-esek egy része és az ellenzék elutasította a javaslatot. Az emberjogi bizottságban senki sem szavazott a tervezet mellett.

Harsányi Zsolt, a BM jogi főosztályának munkatársa szerint jó eszköz a pontozásos rendszer a hazai közlekedési kultúra alacsony szintjének javítására. Az [origo]-nak elmondta, tavaly több mint százezer szabálysértést követtek el az autósok az országban, 300-an haltak meg közúti balesetekben, ezért mindenképpen indokolt a szigorítás és a visszaesők megfékezése. "A külföldi tapasztalatok, az ötéves előkészítő munka és a '97-'99 között végzett kísérletek alátámasztják a rendszer hasznosságát" – mondta Harsányi.

Molnár László kisgazda képviselő és a MAGÉSZ 2000 (Magyar Gépjármű és Vízi jármű Tulajdonosok Országos Szövetsége) elnöke határozottan ellenzi a javaslatot. Ezért jövő héten interpellálni fog a Parlamentben, annak érdekében, hogy a képviselők ne szavazzák meg a javaslatot. Molnár László szerint "A legnagyobb probléma a tervezettel, hogy gépiesen próbálja másolni a nyugati gyakorlatot, és a magyar szokásokat, hagyományokat nem veszi figyelembe. Elszakadtak a tényektől, amikor a nyugati infrastruktúrának megfelelő törvényt javasolták, sőt szigorúbb ez a változat, mint a legtöbb külföldi pontrendszer. A magyar kereseti viszonyokhoz képest így is magasak a bírságok, a pontok kétévi elévülési ideje túl hosszú. Ha valóban a közlekedési morál javítása lenne a cél, akkor ingyenes lenne a szabálysértők kötelező utánképzése, de a mostani terv szerint 150-200 000 forint kellene fizetni érte. Helyszíni bírság, büntetőpont, tanfolyam, jogosítvány elvétele, túl sok egyszerre. A hivatásuk miatt naponta autózók apró hibáikért ugyanolyan büntetést kapnának, mint a brahiból, szándékosan veszélyeztetők. Több képviselő is támogatja ellenkezésemet" – mondta Molnár. Harsányi az utóbbi kritikával kapcsolatban megjegyezte, hogy éppen a hivatásos vezetőknek kellene példát mutatniuk a szabályos közlekedésből.

A kisgazdák közül Atyánszky György is egyetért Molnár Lászlóval. Ő a gazdasági bizottságban felszólalt a tervezet ellen, és ellene is szavazott, mint a bizottság többi kisgazda tagja is. "Marhaságokhoz nem adjuk a szavunkat!" – mondta az [origo]-nak. Szerinte a pontrendszer bevezetése nem oldana meg semmit. Ő sem ért egyet a nyugati példa másolásával, mert Magyarországon sokkal rosszabbak az infrastrukturális körülmények, a hazai utakon könnyebb megsérteni a szabályokat, mint a jól kiépített úthálózatokon. Atyánszky szerint elsősorban azt kellene elérni, hogy ne legyenek korruptak a rendőrök. Egyetért azzal, hogy növelni kellene a közlekedési fegyelmet, "de ezt nem dedós módszerekkel kellene elérni". Atyánszky szerint a pontozásos rendszer visszahozná a 70-es évek három betétlapos időszakát, amikor a szabálytalan traktorostól elvették jogosítványa szabálysértési lapocskáját, de a párttitkároktól soha. (A '70-es években minden jogosítványban három betétlap volt, a rendőrök a szabálytalankodóktól ezeket elvehették, akinek a lapjai elfogytak, büntetést kapott.)

Ugyanez a példa jutott eszébe Kovács Kálmánnak, a gazdasági bizottság szabad demokrata alelnökének, aki az előző kormányban a Közlekedési Minisztérium államtitkára volt. Kovács az [origo]-nak elmondta, hogy már '95-ben a BM elé került a javaslat, de az akkori kormány azonnal visszautasította. Szerinte ahogy Magyarországon zár nélküli lakásra nem lehet biztosítást, kötni, ugyanúgy az itteni utakon sem lehet pontrendszert bevezetni. Kovács szerint csak a skodások és trabantosok pontjai gyűlnének össze, a mercedeseseké soha. "Először a rendőrség morálját kellene megerősíteni, és jobb utakat kellene építeni. 1990-97 között csökkent a balesetek száma, ugyanannyian haltak meg az utakon három éve, mint 1977-ben, miközben hatszor annyi az autó. A biztonság nem a büntetéstől, hanem a jobb utaktól és jobb autóktól nő. Győr-Sopronban a legkevesebb a közúti baleset, mert ott a legjobbak az utak, hiába nagy a forgalom. Miközben a régi Kecskemét felé vezető úton 4-6 ember halt meg havonta, amióta kész a sztráda, kevesebb mint 10 áldozat volt" – mondta Kovács Kálmán az [origo]-nak. Kovács szerint nem csak elvi hibái vannak a tervezetnek, szerinte lehetetlen helyzetet teremtene, hogy ha valaki a zebrán 200-zal hajtva öt gyalogost elüt, akkor ugyanannyi büntetőpontot kapna, mint ha háromszor a tilosban parkolna. "A balkanizált állapotokat meg kell szüntetni, nem elmélyíteni" – értékelte a tervezetet. "A fideszesek egyenként Jézust kiáltanak, de együtt Barabbás hallatszik" – tette hozzá, és így szerinte elképzelhető, hogy a tervezetet megszavazza a Parlament.

Csapody Miklós, MDF-es képviselő, az emberjogi bizottság alelnöke sem szavazná meg a törvényt, ha a Parlament elé kerülne. Szerinte a tervezet alapvetően "nem marhaság, de a közlekedési és a rendőrségi moráltól nem lehet függetlenedni. Nem lenne hasznos, ha azon múlna a kiosztott pontok száma, hogy a fakabát épp milyen viszonyban van a feleségével, vagy egy tízezresért elfelejt pontot adni." Csapody is aránytalannak tartja az egyes szabálytalanságokért kiróható pontokat. Szerinte nagy súlyú, de nem politikai kérdésről van szó, hiszen a kisgazda és a szocialista autóst ugyanúgy fogják büntetni, ezért nem jelent párthasadást, ha az ügyben kormánypártiak is az ellenzékkel szavaznak. "Az MDF nem fogja megszavazni a javaslatot az Országgyűlésben sem" - tette hozzá a képviselő.

Harsányi Zsolt, a BM munkatársa szerint valóban magában rejti a szabályszigorítás a rendőri korrupció veszélyét, de ez ellen a minisztérium és a rendőrség is határozottan fel fog lépni. Szerinte "a javaslat célja nem az autósok ellehetetlenítése, és a rendszer képes objektíven működni". Balla György (Fidesz) volt az egyetlen, aki a gazdasági bizottságban a javaslat parlamenti vitára való alkalmassága mellett érvelt. Szerinte "a folyamatosan szabálytalankodókat féken kell tartani". Balla az [origo]-nak azt mondta, kisebb módosítások után megszavazná a törvényt. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke is jónak tartja a törvényt. Az ő bizottsága vitára alkalmasnak tartja a tervet, és ott csak az ellenzék szavazott ellene. Répássy szerint is kell még finomítani a rendszert, de a notórius szabálysértőkkel szemben mindenképpen fel kell lépni. Szerinte a tervet elutasító képviselőknek "képviselőként és nem autósként kell viszonyulniuk a tervezethez, személyes érzések alapján nem lehet ezt megközelíteni, ennél többről van szó".

A tervezet szerint 18 pont összegyűjtése után vonnák be a visszaeső szabálytalankodók jogosítványát. Szabálysértés elkövetéséért maximum 5 pont járna (ilyen például a tilosban parkolás). A legsúlyosabb esetekben, szándékosan elkövetett bűncselekmény minősített eseteinél (ilyen például az ittasan okozott baleset) 9 vagy 10 pont lenne a büntetés. Ha valaki eléri a 14 pontot, akkor erről értesítik, és elmehet egy önkéntes és önköltséges tanfolyamra. Ha ezt elvégzi, néhány pontot levonnak tőle.

[origo]

Ajánló:

Korábban: