Ezentúl a vezető újságírókat is átvilágítják<br/>

Az Országgyűlés kedden 194 igen szavazattal, 111 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztést. A jövőben a hivatásos bírákat, ügyészeket, a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezetőit és a közvéleményt befolyásoló, vezető újságírókat is átvilágítják. Vizsgálni fogják az ellenőrző bizottságok, hogy az érintettek voltak-e a nyilaskeresztes párt vagy az 1956-57-es karhatalmi alakulatok tagjai, illetve III/III-as ügynökök, továbbá töltöttek-e be olyan tisztséget, amelyben olvashatták az ügynöki jelentéseket.

Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló, úgynevezett átvilágítási törvény keddi, parlamenti módosítása nyomán jelentősen kibővül az átvilágítandók köre.
A jövőben a hivatásos bírák, ügyészek, a költségvetési támogatásban részesülő pártok vezetői és a közvéleményt befolyásoló, vezető újságírók esetében is vizsgálni fogják az ellenőrző bizottságok, hogy voltak-e a nyilaskeresztes párt vagy az 1956-57-es karhatalmi alakulatok tagjai, illetve III/III-as ügynökök, továbbá töltöttek-e be olyan tisztséget, amelyben olvashatták az ügynöki jelentéseket.
A III/III-as ügyosztály foglalkoztatta az ügynököket, többek között olyan civil személyeket, akiknek jelentéseket kellett írniuk a környzetükben lévők politikai nézeteiről, tevékenységéről.

Az új törvény azt is lehetővé teszi, hogy bármely ügyvéd, közjegyző, egyházi személy, valamint a különféle műsorszolgáltatók, közéleti lapok, internetes hírszolgáltatók munkatársa kérje a saját átvilágítását, illetve igazolást arról, hogy nem végzett a törvényben említett tevékenységet.

A törvény hatálya 2000. június 30. helyett 2004. június 30-ra módosul.

Csúcs László (FKgP) és Mátrai Márta (Fidesz) képviselők idén, február 24-én küldték el az Országgyűlés elnökének törvényjavaslatukat az átvilágítandók körének kiterjesztéséről.
Az 1994 óta érvényben lévő átvilágítási törvény értelmében át kell világítani az összes Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett személyt, és az Országgyűlés által választott tisztségviselőket. A most elfogadott törvénymódosítás értelmében az átvilágítás kiterjed a hírközlést irányítókra, még több politikusra, a hivatásos bírákra és ügyészekre is. A hírközléssel a közvéleményt befolyásolók közül az állami tévék és rádiók elnökein kívül, az összes hírműsor szerkesztőjére, az újságok hírrovatainak vezetőire és szerkesztőire, az internetes hírszolgáltatók vezetőire is kiterjed a törvény. A média területén kívül az átvilágítandó politikusok körét is kiterjeszti a törvény, az összes állami támogatást kapó párt országos és megyei elnökségének tagjaira. Az igazságszolgáltatás területén pedig az összes ügyészt és bírót is átvilágítják. Bevezette továbbá a törvény az önkéntes átvilágítás lehetőségét is.

A törvénytervezet vitája során sok módosító javaslatot tárgyalt a Parlament. A tervezettel a legelégedetlenebb az MSZP frakciója volt, május végén a párt jelezte, ha a törvényt elfogadja a Parlament, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Tóth András szocialista képviselő szerint az Alkotmánybíróság 1994-es döntésével nem összeegyeztethető a tervezet szerinti átvilágítandók köre. Az AB úgy döntött: egységes szempont szerint kell meghatározni az átvilágítandók körét, és a Csúcs-féle módosítás nem ilyen. Több szocialista politikus szerint, ki lehetne terjeszteni a kört a mostani logikát követve a polgármesterekre, önkormányzati képviselőkre, egyházi- és szakszervezeti vezetőkre is.

Horváth Balázs (MDF) olyan módosítást javasolt, aminek értelmében az ügyvédeket is át kellene világítáni. A MIÉP frakciója szerint is túl szűk az átvilágítandók köre. A Parlament végül úgy döntött, hogy a törvénytervezet szerint ügyvédek, egyházi vezetők, közjegyzők, és a törvény hatálya alá nem eső újségírók önként kérhetik átvilágításukat.

Hack Péter (SZDSZ) szerint a törvényjavaslat célja megfelelő, de ki kellene terjeszteni az átvilágítást a teljes III-as ügyosztály ellenőrzésére, és az összes titkosított adatot az ügynökökkel kapcsolatban nyilvánosságra kellene hozni. (Ezt a posztkommunista országokban egyedül a volt NDK területén tették meg, ott bárki betekinthet az aktákba.) Bauer Tamás (SZDSZ) szerint az újságírókat nem lenne szabad átvilágítáni, mert ők nem választott tisztségviselők. Az SZDSZ módosító javaslataik elvetése miatt csak az önkéntes átvilágítás bevezetését támogatja egyértelműen.

Az átvilágítást az Országgyűlés által választott, eddig 3 fős testület, az átvilágító bírák végezték. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának keddi döntése szerint, a jövőben 8 bíró végzi ezt a feladatot. Az átvilágított személyről kiderítik, ha 1956/57-ben karhatalmista volt, tagja volt a Nyilaskeresztes Pártnak, tisztje volt volt a III/III-as ügyosztálynak vagy annak valamely elődjének, pl. ÁVH), vagy jelentéseket írt ezeknek a szervezeteknek , illetve ha olyan tisztséget töltött be, melynek során hozzáférhetett az ügyosztály jelentéseihez. Az eredményről értesítik a vizsgált személyt. Amennyiben az illetőről bebizonyosodott a fentiek közül bármelyik, akkor választás elé kerül. Megteheti, hogy tisztségéről, amely viselése miatt átvilágították, 30 napon belül lemond, és akkor a nyomozás eredménye titokban marad. Ha ezt nem teszi meg, az átvilágító bírák nyilvánosságra hozzák vizsgálatuk eredményét, és ezt megjelentetik a Magyar Közlönyben, majd elküldik a Magyar Távirati Irodának is. Az átvilágítók döntése ellen lehet fellebezni. Ekkor a bíróság zárt tárgyaláson, titokban tárgyalja az ügyet, és csak az ítélet kihirdetése után kezdődik a 30 napos visszaszámlálás. A törvény csak az 1972 előtt születettekre vonatkozik, a fiatalabbak múltját nem vizsgálja a bíróság, hiszen ők a rendszerváltás előtt még fiatalkorúak voltak.

Az elmúlt években több jelentős politikusról is megállapították, hogy az átvilágítási törvényen fennakadt. Horn Gyula előző miniszterelnök például karhatalmista volt 1956/57-ben, bár ez a tény nem volt újdonság, mert Horn a vizsgálat befejezése előtt már megírta önéletrajzában. Gál Zoltánról (MSZP), az előző ciklus országgyűlési elnökéről pedig kiderült, hogy beosztásánál fogva hozzáférhetett a III/III-as ügyosztály jelentéseihez. Egyikük sem mondott le, így ezek az adatok nyilvánosságra kerültek. Csurka István, a MIÉP elnöke, akkor még MDF-es képviselőről Antall József néhai miniszeterelnök hozta nyilvánosságra, hogy rajta volt a III/III-as ügyosztály beszervezettjeinek listáján.

Magyarországon az ügynöklisták titkosak, a tudományos kutatók is csak hosszú engedélyezési folyamat után férhetnek hozzájuk. Amennyiben valaki úgy érezte, hogy megfigyelték, kérheti, hogy megtekinthesse a róla szóló jelentéseket, de ilyenkor a besúgó nevét, vagy személyére utaló adatokat kihúzzák. Akik nem esnek az átvilágítási törvény hatálya alá, vagy lemondanak hivatalukról, azokról nem derülhet ki, hogy dolgoztak-e a Belügyminisztérium titkos ügyosztályain.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

(2000. január 21.)