A szeretet hiánya kergeti öngyilkosságba a gyerekeket<br/>

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 1999-ben 12 általános iskolás korú gyerek ölte meg magát. Ez héttel több, mint az előző évben, de a szakértők szerint a gyermekkorban öngyilkosságot elkövetők száma az elmúlt években tendenciózusan nem változott. Egy [*****]-nak nyilatkozó szakorvos szerint szinte mindig a szeretetnélküli családi légkör áll a tragikus esetek hátterében.

Az elmúlt hónapokban több eset is bejárta a sajtót, amikor kisgyerekek vetettek véget életüknek. A héten pedig a KSH közölte, több mint kétszeresére nőtt tavaly az előző évhez képest a gyerekkorban elkövetett öngyilkosságok száma. Láng Klára, a Heim Pál Gyermekkórház Toxikológiai Osztályának főorvosa minden évben sok öngyilkossági kísérletet elkövetett kisgyereket ápol. A doktornő az [*****]-nak elmondta, majdnem mindig családi okokra vezethetők vissza a tragédiák. "Ha a család nem figyel a gyerekre, hiányzik a szeretet, akkor fordulnak elő ilyen esetek. Nem számít az anyagi háttér, vagy a szülők iskolai végzettsége, a szeretet hiánya kergeti öngyilkosságba a legtöbb gyereket." ? mondta Láng doktornő. Tapasztalatai szerint különösen magas az intézetis gyerekek aránya az öngyilkosságot megkísérlők között. Sokszor egy családban történt haláleset után próbálnak véget vetni az életüknek a gyerekek. Júniusban például két olyan kisfiú ölte meg magát, akik elvesztették édesanyjukat. "Gyakran a családban testi vagy lelki bántalmazást szenvednek el ezek a gyerekek." ? mondta dr. Láng. Ezt is megerősítik az elmúlt hónapok példái. Egy kisfiú, aki tavasszal akasztotta fel magát, búcsúlevelében ezt írta: "Engem többet nem vertek meg." Szintén a közelmúltban lett öngyilkos egy 11 éves kislány, akiről kiderült, hogy az apja szexuálisan molesztálta. Sok gyerek fél a szülői felelősségre vonástól, akár mert valamilyen bűncselekményt követtek el (például loptak otthonról, mint egy áprilisban meghalt kisfiú), akár mert rossz eredményt értek el az iskolában. Láng Klára szerint "az öngyilkosságot megkísérlő gyerekek nagy része nem meghalni akar, hanem jobban szeretne élni."

Szvitet Zsuzsa, a KSH munkatársa azt mondta az [*****]-nak, hogy a média fújja csak fel ezeket az eseteket, statisztikailag kevés gyermeköngyilkosság történik. Mint elmondta, ha ilyen kicsi az esetszám, a több mint kétszeres növekedés sem jelent semmit. Magyarországon százezer 7 és 14 éves közötti gyerekre 1,22 öngyilkosság jut, ami elenyésző ahhoz képest, hogy például a 80 éven felüli férfiak esetében ez a szám 223.

Magyarországon az elmúlt években csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig ötödikek vagyunk a világon a százezer lakosra jutó öngyilkosságok számában. Tavaly hazánkban összesen 3329-en ölték meg magukat. Szvitet Zsuzsa szerint a tavalyi 12 kisgyerekkel történ eset az elmúlt két évtized adataival összevetve sem számít soknak. 1980-ban például 34 gyerek ölte meg magát, 1990-ben pedig 25. Az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb szám 3 volt.

A halállal végződő eseteknél fontosabb lenne tudni az öngyilkossági kísérletek számát, mert csak a véletlenen múlik, hányan halnak meg egy kísérlet után. A KSH azonban csak a halállal végződő esetek számát regisztrálja. A Heim Pál Gyermekkórházban az elmúlt években jelentősen nem változott az öngyilkossági kísérlet után beszállított gyerekek száma. '99-ben 60 ilyen gyereket kezeltek, az előző évben pedig 59-et. Ez is azt mutatja, hogy a több mint duplájára nőtt halálesetek száma nem feltétlenül bizonyítja, hogy több gyerek próbálja megölni magát az utóbbi időben.

A Heim Pál Gyermekkórházba szállítják a legtöbb öngyilkosságot megkísérlő gyereket. A gyerekekkel ellátásuk után a kórház pszichológusai foglalkoznak először. Ők nevelési tanácsadóhoz, gyermekjóléti hivatalhoz utalhatják a gyereket, a területileg illetékes védőnő pedig megpróbálja rendszeresen látogatni a családot. Semmit sem tehet a kórház azonban, ha a szülők a fizikai gyógyulást követően nem viszik a kijelölt szakemberhez gyermeküket. Csak akkor értesíti a kórház a rendőrséget a gyerekek öngyilkossági kísérletéről, ha felmerül a gyanú, a gyerek bűncselekmény áldozata is volt. Előfordul, hogy egy gyerek gyógyulása után nem akar, nem mer hazamenni. Ilyenkor a kórház pszichológusaival közösen keresnek valamilyen megoldást, ami csak a legvégső esetben lehet nevelőintézeti elhelyezés.

Magyari Péter

Ajánló: