Felmentették az egri sortűz vádlottjait<br/>

Jogerősen felmentette a több halálos áldozatot és sebesültet követelő 1956-os egri sortűz három vádlottját a Legfelsőbb Bíróság pénteki, másodfokú határozatában. A mostani ítélet lényegében helybenhagyta a két évvel ezelőtt hozott, elsőfokú ítéletet.

A Legfelsőbb Bíróság csak annyiban változtatott a Heves Megyei Bíróság két évvel ezelőtt kihirdetett elsőfokú felmentő ítéletén, hogy a Legfőbb Ügyészség fellebbezésének megfelelően nem bűncselekmény hiányában, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel V. István negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottat.

A 79 éves J. Vilmos elsőrendű vádlott vonatkozásában ugyanakkor elutasította a Legfőbb Ügyészség új elsőfokú eljárásra irányuló indítványát, és az elsőfokú ítéletben szereplő bizonyítottság hiánya helyett a bűncselekmény hiányát állapította meg a felmentés jogcímét.

A büntetőeljárásnak kezdetben öt vádlottja volt, közülük azonban időközben ketten is elhunytak. A Fővárosi Főügyészség több emberen elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt emelt vádat 1994-ben, de a bírósági eljárást a Fővárosi Bíróság a vádlottak egészségi állapotára tekintettel felfüggesztette.

A Legfelsőbb Bíróság ugyan a tárgyalás folytatására utasította a Fővárosi Bíróságot, ám 1995-ben ismét fel kellett függeszteni az eljárást, mert a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség indítványára az Alkotmánybíróság megsemmisítette a per alapjául szolgáló 1993. évi törvényt, amely az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szólt. Ezt követően került át az ügy a Heves Megyei Bíróságra.

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az 1956. december 12-i egri sortűznek 24 halottja és 27 sebesültje volt, az elsőfokú eljárás során a vádbeszéd öt halottról és 20 sérültről szólt, végül a pénteki jogerős ítélet szerint legalább hat halottja és 19 sérültje volt az esetnek. Többségüket hátulról érte a golyó.

A Legfelsőbb Bíróság pénteki döntése szerint az elsőrendű vádlott tagja volt ugyan a gyilkos sortüzet leadó karhatalmi egységnek, de nem lőtt, a "tűz!" vezényszó után egy kőkerítéshez lapult. Így az ő terhére még pszichikai bűnsegédi magatartás sem állapítható meg.

A negyed-, ötödrendű vádlottak vonatkozásában pedig még azt sem lehetett kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy ott voltak-e a tüzelő karhatalmi egységben - fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság.

(MTI)