Besúgók és befolyásolók: kérdéses az ügynöktörvény<br/>

Várhatóan július elsején megkezdődik az átvilágítás újabb fordulója: 17-18 ezer személy politikai múltját ellenőrzik az elkövetkezendő három és fél évben. Az új ügynöktörvénynek köszönhetően az ellenőrzés az ország felnőtt lakosságának közel fél százalékát érinti. A bírói és ügyészi kar, valamint a pártvezetők átvilágítása nem lesz könnyű, a nyomtatott és elektronikus sajtó vezetőinek átvilágítása viszont szinte megoldhatatlannak tűnik: egyelőre senki sem tudja, ki az, aki - a törvény szerint - a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorol s ezért átvilágítandó.

Az átvilágítás kibővítése miatt a tízfős ellenőrző testület csak feszített tempóban lesz képes arra, hogy a 17-18 ezer személy politikai múltját 2004-ig ellenőrizhesse. Az átvilágító bírák először bekérik az érintett szervezetektől (a Legfelsőbb Bíróságtól, a Legfőbb Ügyészségtől, valamint a szerkesztőségektől és pártoktól) a személyi adatokat, majd azokat továbbítják a Történeti Hivatalhoz és más adatszolgáltatókhoz. Az irattárak tájékoztatják az ellenőrző testületet arról, találtak-e terhelő adatokat, a volt ügynökök úgynevezett személyi és munkadossziéját. Ha nem, az ellenőrzést néhány nap alatt elvégezhetik. Ha viszont igen, akár több hónapig is eltarthat egy vizsgálat. Akit érintettnek találnak, lemondásra szólítják fel, ha nem mond le, nyilvánosságra hozzák az átvilágítás eredményét.

Szakértők szerint a törvény végrehajtása elsősorban a sajtó vezetőinek esetében kétséges: a törvény szerint azokat érinti a vizsgálat, akik "a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak", vagy alkalmasak a befolyásolásra. De hogy egy operatőr vagy egy segédszerkesztő ilyennek számít-e, az vitatott (csakúgy, mint az, hogy például a polgármesterek, papok vagy tanárok - akik nem szerepelnek a személyi körben - nem alkalmasak-e a közvélemény
befolyásolására).

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) több mint hatezer tagja van, azt azonban egyelőre senki sem tudja, közülük hány személyt kell majd átvilágítani. Wisinger István, a szervezet elnöke elmondta, a személy kör pontos meghatározása nem a MÚOSZ feladata: a parlament által elfogadott törvény nyilván rögzíti majd, kiket érint az ellenőrzés.

A bírói és az ügyészi kart nem érte meglepetés, hiszen egyszer már - az eredeti, 94-es ügynöktörvényben - szerepeltek az átvilágítandók között (az Alkotmánybíróság azonban akkor visszadobta a jogszabályt, így átvilágításukra nem került sor).

Az ellenőrző testület még a nyáron bekéri az 1500 fős ügyészi és 2400 fős bírói kar tagjainak személyi adatait. A Legfőbb Ügyészségnél az adminisztrációt csak az terhelheti, hogy minden ügyésznek jelentenie kell, hogy megtörtént az átvilágítása. Minderről Pálvölgyi Ferenc ügyész, a Legfőbb Ügyészség személyügyi főosztályának helyettes vezetője tájékoztatott. Elmondta azt is, 94-ben sem volt különösebb felzúdulás, most sem érkezett olyan jelzés, hogy bárkinek fenntartása lenne, az ügyészek alkalmazási feltételnek tekintik az átvilágítást. Megjegyezte, az ügyészek átlagéletkora 42 év, és bár a törvény szerint az 1972 előtt születettek múltját vizsgálják, nem valószínű, hogy sokan fennakadnának az ellenőrzésen.

''A Legfelsőbb Bíróság (LB) álláspontja ismert: amikor arról volt szó, hogy csak a kiemelt büntetőügyeket tárgyaló bírákat világítsák át, tiltakoztunk, elfogadhatónak tartottuk viszont, hogy a bíróságokon a kinevezés előfeltétele legyen az ellenőrzés'' - nyilatkozta a lapnak Lomnici Zoltán, az LB szóvivője. Hozzáfűzte, a bírák átlagéletkora 40 év körüli, nagy meglepetéseket tehát náluk sem okozhat az átvilágítás. Lomnici nem tud arról, hogy bárkinek lenne fenntartása az ellenőrzéssel kapcsolatban, de ha van is ilyen, a törvényt végre kell hajtaniuk.

Nyusztay Máté

(Népszava)

Korábban:

(2000.06.13.)