Álláshalmozásra kényszerülő professzorok<br/>

Nincs elegendő minősített oktató a jogi és a közgazdasági egyetemeken, s ez egyre inkább veszélyezteti a magyar felsőoktatás minőségét. Az alacsony fizetések miatt az oktatók egyszerre több egyetem tanszékén is kénytelenek állást vállalni, folyamatosan csökken az egy hallgatóra jutó szellemi teljesítmény - állapítja meg a Magyar Akkreditációs Bizottság jelentése.

Az egyetemek jogi és gazdasági karain jelentős hiány van minősített oktatóból. A magasan képzett szakemberek ugyanis a tanításnál jóval versenyképesebb területeken helyezkedhetnek el - fogalmazott Róna-Tass András, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke.

Az akkreditációs bizottság nemrégiben elkészült jelentése leszögezi: a nemzetközi és a hazai viszonyok között is igen alacsony fizetések miatt az egyetemi oktatók másod- és sokadállásokat kénytelenek vállalni. Ilyen körülmények között azonban az oktatók egy hallgatóra jutó szellemi teljesítménye nagyobb mértékben csökken, mint amilyen mértékben az oktató-hallgató arány az elmúlt időszakban romlott. Ma egy-egy neves oktató akár három, egymástól több száz kilométerre fekvő egyetem tanszékén is tarthat előadásokat. Az egyeztetési nehézségek miatt az órák egy része elmarad, vagy - az újabban elterjedt módszer szerint - a professzor videón küldi el előadását a hallgatóknak.

Jelenleg kilenc helyen folyik jogászképzés az országban, ám ezen a területen a minősített oktatók száma csak három egyetemre elegendő - emelte ki Róna-Tass András. A jogász szakemberhiány kialakulásában szerepet játszott, hogy számos nagy hírű jogtudós az elmúlt években a politikában vállalt magas beosztást.

A kritikus helyzet következményeként értékelhető, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság nemrégiben a debreceni jogi kar beiskolázási és oklevélkiadási jogának felfüggesztését javasolta az oktatási miniszternek. Az alapvető probléma itt is az volt, hogy a Debrecenben 1996-ban alapított jogi karon a türelmi idő ellenére máig sem sikerült biztosítani a megfelelő számú teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatót.

A debreceni jogi karon az ősz folyamán várhatóan tíz főállású oktató dolgozik majd mondta a lap érdeklődésére Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora. Ha a miniszter végső esetben mégis megvonná a kar akkreditációját, az egyetem a végzősöknek ki tudná adni a diplomákat, a most felvettek pedig a miskolci jogi kar kihelyezett tagozatán kezdhetnék meg tanulmányaikat - hangsúlyozta Fésüs László.

A kilencvenes évek eleje óta két és félszeresére nőtt az egyetemi hallgatók száma, tíz új felsőoktatási intézmény jött létre, az oktatók létszáma azonban nem tudta követni ezt a fejlődést. A fiatal kutatók nagy számban hagyták el a felsőoktatást, amiatt ma 50 év fölött van az egyetemi oktatói kar átlagéletkora.

A helyzetet csak a bérek emelésével lehet megoldani, ezzel védhető ki a multinacionális cégek elszívó hatása - fogalmazott Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) vezetője.

A probléma az Oktatási Minisztérium (OM) előtt ismert, ezért is dolgozta ki a tárca a felsőoktatásban dolgozó oktatók életpályarend-szerére és bérük jelentős emelésére vonatkozó javaslatot - mondta Sió László kabinetfőnök. Hangsúlyozta: az elmúlt két évben is 22 százalékkal nőtt az oktatók reálkeresete. Az OM tervezete szerint 2001 januárjától az egyetemi tanárok keresete 230 ezer forint lesz, a docensek ennek 75 százalékát, az adjunktusok 50, a tanársegédek pedig 40 százalékát kapnák meg. A szakszervezet azonban nem teljesen ért egyet az OM tervezetével. Az FDSZ szerint a tanársegédeknek is legalább a professzori fizetések felét kell biztosítani. A bérek emeléséről július 18-án tárgyal a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács.

Joób Sándor

(Magyar Hirlap)

Korábban:

A Magyar Hírlap 2000. július elsejei cikke.