Ötmilliárd forintos megtakarítást remélnek az árcsökkentéstől<br/>

Az árbefagyasztás mellett elképzelhető, hogy a betegeknek fokozottan szükséges gyógyszerek ára átlagosan két százalékkal emelkedjen az idén. Ezenkívül kizárólag árcsökkenés várható szeptembertől. Szakértők ötmilliárd forintos megtakarítást remélnek az árak csökkentésétől. A gyógyszergyártók nem bíznak az ártárgyalásokban.

Bár a kormány gyógyszerár-politikája igen kedvező fogadtatásra talál a lakosság körében, az év végéig bejelentett áremelési stop egyre nyugtalanabbá teszi a gyártókat. A vállalatok közel egy éve nem tudják érvényesíteni árképzésükben az inflációt, illetve a dollár drágulását. Most a támogatotti körön kívüli készítményekkel sem tudják majd javítani mérlegüket, mivel ezek árát is befagyasztották.

Mint arról korábban beszámoltunk, június 29-én jelent meg a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló kormányrendelet, ami megakadályozta a medicinák július elsejére beharangozott áremelését. A jogszabály a korábban hangoztatottakkal szemben nem az ártárgyalások végéig, hanem - a maximális - 180 napig teszi lehetetlenné az orvosságok és tápszerek ellenértékének növelését. A gyártók érthetetlennek tartják, hogy a támogatotti körbe tartozó patikaszerek mellett milyen alapon akadályozhatja meg a kormány a nem támogatott gyógyszerek, illetve bébitápszerek áremelkedését.

A kormány elsődleges célja, hogy minél kisebb legyen a 135 milliárd forintos zárt gyógyszerkassza túllépése. Egyes elemzések szerint ez legalább tízmilliárd forint lesz az év végéig.

Ezért egyelőre csak a szabadalmi oltalom alá (már) nem tartozó - generikus - gyógyszerekről tárgyal. A referenciakészítmények (hatóanyagcsoporton belül legolcsóbb termék) kiválasztásával csökkenhetnek az árak. A lap információi szerint az elkezdődött tárgyalások befejezése után leghamarabb szeptemberben kerülhet sor néhány - a jelenleginél olcsóbb - referenciakészítmény árának kihirdetésére. Szakértőik szerint az év végén ezzel a lépéssel akár ötmilliárd forinttal is csökkenhet a gyógyszerkassza túllépése.

A gyógyszergyárak másik félelmének oka a Társadalombiztosítási Ár- és Támogatási Bizottság (TÁTB) feladatairól szóló jogszabály, amelyet több helyen is hiányosnak tartanak: nincs benne egyértelműen a bizottság összetétele. A gyógyszergyártók attól félnek, hogy a kormány az OEP-pel megkötött gyógyszerár-támogatási szerződéseket utólag, önkényesen módosíthatja majd. Az ártárgyalások menetét leíró OEP-ismertetőben az áll, hogy az egészségbiztosítóval folytatott tárgyalások eredményeit mind az előterjesztő TÁTB, mind a pénzügyminiszter "áttekintheti, mielőtt az a kormány elé kerül".

Kőrössy Péter, az OEP gyógyszerészeti főosztályának vezetője elmondta: a bizottság tagjai egy-egy fő a gazdasági, valamint a szociális tárcától, ketten-ketten az egészségügyi, a pénzügyminisztériumból, illetve az OEP főigazgatóságáról. Kőrössy szerint a megoldás csak azt a célt szolgálja, hogy a tárgyalásokon alá nem írt vagy jogvitára okot adó szerződéseket kiszűrjék és ismételt tárgyalásra utalják vissza.

A referenciakészítményeknél több mint húsz százalékkal drágább termékeket már idén is igyekeznek kiszorítani a támogatotti körből. A főosztályvezető szerint a pénzügyminiszter nyilatkozata alapján elképzelhető egy átlagosan kétszázalékos gyógyszeráremelés, a betegeknek fokozottan szükséges készítmények körében. Erre azért lenne szükség, nehogy eltűnjenek a piacról a nemzetközi viszonylatban igen alacsony áron forgalmazott terápiás készítmények csak azért, mert piacon tartásuk veszteséges. Ezzel a lépéssel a kormányzat elismerné, hogy az elmúlt egy évben a gyógyszergyártók költségei jelentősen emelkedtek, ezt pedig nem tudták kompenzálni áremelésekkel.

(Népszava)

Ajánló: