Törvénytelen a háziorvosi rendelők bérbeadása<br/>

A szegedi önkormányzat határozattervezetében kötelezné a háziorvosokat arra, hogy januártól vásárolják meg vagy bérleti díj fejében folytassák munkájukat a rendelőkben. Az illetékes tárca jogász szakértője úgy véli, a határozat első része etikátlan, a bérbeadás viszont törvénysértő. A város rendelőinek jelentős része rossz állapotú. Az érintettek szerint a testület az orvosokra akarja áthárítani saját kötelezettségeit.

Rendeletben kötelezné a szegedi önkormányzat a háziorvosokat arra, hogy vegyék bérbe vagy vásárolják meg azokat a rendelőket, melyekben jelenleg dolgoznak. Ennek értelmében a jelenlegi szerződéseket érvénytelenítik, és csak akkor kötnek újakat (2001. január 1-jéig), ha a jelenlegi háziorvos adásvételi vagy bérleti szerződést köt, illetve más módon rendelőhelyiséget biztosít saját magának - áll az önkormányzat tervezetében.

Ez azt jelenti, ha a háziorvos nem él a felajánlott lehetőséggel és az új szerződés nem köttetik meg, akkor a saját magának kell gondoskodnia megfelelő helyiségről, ingatlanról, ahol a továbbiakban tevékenységét folytatja. Ugyanakkor az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant (rendelőt) el kell hagynia.

Dr. Szilárd László, a helyi orvosi kamara tagja ezzel kapcsolatban elmondta, a praxisprivatizációról szóló jogszabály csupán lehetővé teszi az értékesítést, de kötelezni senkit nem lehet a vásárlásra, a bérbe adás pedig törvénysértő.

Egyelőre kérdés, milyen döntés születik az ügyben, ugyanis az önkormányzat tájékoztatása szerint a határozathozatalt októberre halasztották. A hivatal egészségügyi csoportjának vezetője, Ladányi Márta úgy nyilatkozott, hogy az értékesítés feltételeinek kidolgozása késleltette a végleges döntést, és a halasztást maguk az orvosok kérték.

Szeged több mint 80 rendelőjére alig 15 millió forintot költött az elmúlt hat évben az önkormányzat. Ebből is csak a létfontosságú beruházásokra futotta. Így fordulhatott elő, hogy egy legutóbbi ÁNTSZ-jelentés már most működésre alkalmatlannak nyilvánította az intézmények 20 százalékát. A városnak legalább 2 milliárd forintra lenne szüksége az épületek felújítására.

Az Egészségügyi Minisztérium jogi osztályának munkatársa szerint az önkormányzat bármikor értékesítheti tulajdonait. Az orvosok "feje fölül" ugyan eladhatja a rendelőt, de nem kötelezheti őket vásárlásra. Amennyiben ezzel próbálkozik, visszaél erőfölényével. Bérleti szerződés kötésére pedig egyáltalán nem ad lehetőséget a jogszabály.

A jelenlegi szabályok nem tisztázzák pontosan, mit jelent az önkormányzatok számára a betegellátási kötelezettség. Jelenleg az önkormányzat törvényben meghatározott feladata gondoskodni például skolai és háziorvosokról, ápolókról, valamint az ellátási feltételek megszervezése. Arról azonban nem rendelkezik részletesen a jogszabály, hogy milyen infrastruktúrával, eszközparkkal legyenek ellátva a rendelők, mikor milyen beruházásokat kell végeznie az önkormányzatoknak. Nem szabályozott, hogy a központi költségvetésből kiutalt összeget pontosan mire kell felhasználni.

Az egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális, személyi és eszközfeltételeit tartalmazó, úgynevezett minimumrendelet már évek óta megszületett, de hatályba lépése folyamatosan tolódik. A most is módosítások alatt álló jogszabály legutolsó határideje 2001. szeptember elseje, ezt követően lehet csak tételesen számon kérni az előírásokat.

A praxisjog megvételével a háziorvosokra szállnak a tulajdonosi kötelezettségek, azaz a felújítás, karbantartás, eszközök és berendezések beszerzése, de továbbra is a helyhatóság felelőssége a betegellátás biztosítása.

A Magyar Orvosi Kamara rövidesen tárgyalja a praxisprivatizálás kérdését. Ülésüket követően alakítják ki a testület álláspontját. Dr. Komáromi Zoltán titkár előzetesen csupán ennyit mondott: az ország több településéről érkeztek bejelentések a kamarához, hogy önkormányzatok a szegedihez hasonló határozatokkal próbálnak kibújni tulajdonosi kötelezettségeik alól.

(Népszava)

Ajánló: