Strasbourgba indultak menedékjogért a zámolyi romák<br/>

Férfiak, nők, gyermekek, összesen negyvenhét zámolyi roma indult el vasárnap Franciaországba, ahol politikai menedékjogot akarnak kérni. Ha ott nem fogadják őket, továbbmennek, egészen Kanadáig. Bizonyítani akarják, hogy Magyarországon üldözik őket, s életük veszélyben van.

A Fejér megyei Csóron vasárnap délután három órakor buszra szállt 47 magyar állampolgár, akik állítják, hogy faji üldöztetésük miatt kell elmenekülniük Magyarországról. A köztudat "zámolyi romákként" tartja számon a batyukkal, tömött bőröndökkel útnak indulókat. A romák Franciaországba készülnek. Strasbourgban, a nemzetközi emberi jogok bíróság székhelyén akarnak politikai menedékjogot kérni.

A családok róluk szóló újságcikkekkel, tévés híradórészletekkel, rendőrségi és egyéb hatósági jegyzőkönyvekkel felfegyverkezve készülnek bizonyítani kérelmük megalapozottságát. A felnőttek mellett 27 gyermek - a legfiatalabb alig néhány hónapos - vág neki a nagyvilágnak. Mindenki meg van győződve arról, hogy máshol jobb lesz nekik. Mint mondják, három éve nincs nyugvásuk, mindenhol csak támadás az osztályrészük.

Krasznai József, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnöke intézte a családok kiutazását. A menekültek mind unokatestvérei, problémájukat jól ismeri. Ezt az ügyet - véleménye szerint - már rég rendezni kellett volna. A roma vezető szerint erre most még remény sincs, mert az Orbán-kormány politikája szegény- és cigányellenes. Ezt szerinte a közelmúltban indított kilakoltatási hullám is jelzi.

A buszra szálló elkeseredett cigányok fogadalmat tettek arra, hogy élve nem térnek vissza Magyarországra. Ha Franciaországban nem kapnak menedékjogot, a következő állomás: Kanada.

" Nem bírunk tovább ilyen fenyegetettségben élni" - mondta az indulás előtt Krasznai András, az egyik menekülő. "Három hónapja lakunk Csóron, a polgármester mégsem engedte, hogy bejelentkezzünk. A ház külső ablakait rendre bedobálják kővel, a boltban nem akarnak kiszolgálni. A férfiak váltva őrködtek, mert mindig újabb támadástól tartottunk. A zámolyiak megüzenték, ha visszaköltözünk, megölnek minket. Egyszerűen nincs más választásunk."

A Népszava lapzártája előtt érkezett a hír, a zámolyi romák elhagyták a magyar határt.

A kisebbségi ombudsman jelenleg nem vizsgálja a zámolyi romák ügyét. Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos kérdésünkre elmondta, számos szabálytalanságot tártak fel annak idején a romák lakóhelyének eldózerolása kapcsán. Az ügyészség is nyomozást indított az ügyben, de azt bizonyítottság hiányában megszüntette. A romák strasbourgi tiltakozását, illetve menedékkérését Kaltenbach Jenő nem kívánta kommentálni.

Kudarcként éli meg Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője a zámolyi romák külföldre távozását. Mint fogalmazott, egész eddigi életében azon dolgozott, hogy ilyen ne történjen meg. - Kudarc ez az egész magyar jogállamiságnak, mert nem védte meg a zámolyi romákat a faji üldözéstől. Közel három éve bizonyítottan, dokumentáltan üldözték a zámolyi romákat. Megértem döntésüket, meggyőződésem, hogy a genfi konvenció értelmében bármely demokratikus ország menedékjogot ad a részükre. Horváth Aladár leszögezte: - Ugyanakkor úgy gondolom, egyetértve Kofi Annan ENSZ-főtitkár úrral és más felelős politikussal, hogy helyben kell a kormányoknak fellépni a faji diszkrimináció, kirekesztés ellen, hogy elkerülhető legyen a tömeges kivándorlás.

Kőszeg Ferenc, a Helsinki Magyar Bizottság elnöke úgy véli, nem lehetetlen, hogy menedékjogot kapnak valamelyik országban. Tudomása szerint erre eddig egyetlen európai országban nem volt példa. Finnország és Anglia korábban visszautasította főleg szlovák, illetve cseh romák menedékkérelmeit. Kanada viszont a roma kérelmezők egy részének menedékjogot adott. Kőszeg szerint a menedékjog megítélése mindig azon múlik, hogy a menedékkérők tudják-e konkrét példákkal igazolni kérelmük jogosságát.

A zámolyi romák hányattatásai 1997 októberében kezdődtek, amikor egy viharkár után a zámolyi önkormányzat lebontatta a cigányok tulajdonát képező sorházat. A helyhatóság döntését a házak életveszélyessé válásával indokolta. Ezután a romák másfél évig laktak a község művelődési házában, ahol egy időben a polgármester még az áramot is kikapcsoltatta. Itt kezdődtek a sorozatos atrocitások, ugyanis a falubeliek féltették kultúrházukat.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a családoknak járó állami szociálpolitikai támogatást felhasználva 1998 közepén házépítési programba kezdett, amely a mai napig sem fejeződött be. A hat családot 1999 tavaszán a kultúrházból zámolyi faházakban helyezték el. Itt több fenyegető levet is kaptak. Tavaly augusztus 28-án a romák megöltek egy csákvári fiatalembert, aki két társával éjjel merészkedett a telepre. A romák állítása, miszerint a csákváriak baseballütővel támadtak rájuk, még nem bizonyított. A rendőrségi nyomozás még tart.

1999 szeptemberében megpróbálták felgyújtani a cigányok faházait. A rendőrség a nyomozást ismeretlen tettesre hivatkozva lezárta. Ezt követően a nemzetbiztonság és a rendőrség elfogott egy bombagyártó csákvári fiatalembert, aki a romák elleni támadásra készült pokolgépeivel.

Idén áprilisban a romákat egy romos budai villában szállásolták el. Itt két férfi támadt az asszonyokra és gyerekekre, a berendezést összetörték. Rendőrségi elfogásuk után szabadlábra engedték őket. Ezt követően költöztek Csórra. A falu lakossága tiltakozott a romák odaköltözése ellen.

(Népszava)