Módosításra szorul a nyilvántartási törvény<br/>

Kormányzati és ellenzéki politikusok is kívánatosnak tartják a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény módosítását. Az elmúlt héten egy rágalmazásért feljelentett újságírótól ujj- és tenyérlenyomatot vettek, fotókat készítettek a rendőrségen. Az eset nyomán az igazságügyi miniszter is utalt rá: "finomításra" szorulhat a jogszabály.

A bűnügyi nyilvántartásról szóló, 1999 szeptemberében elfogadott törvény szabályozza a bűnelkövetők, gyanúsítottak azonosító adatainak rögzítését. Akik ellen szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás, azoktól ujj- és tenyérlenyomatot vesznek, valamint három irányból lefényképezik. A jogszabály egyes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottaktól emellett DNS-minta levételét is előírja.

A rágalmazásért feljelentett újságírót Balogh Gyula kisgazda képviselő magánindítványa nyomán hallgatta ki a rendőrség, s ennek kapcsán került sor az úgynevezett "rabosításra". A törvény ugyanis a szándékos bűncselekmények kapcsán rendeli el a gyanúsítottól való mintavételt, a rágalmazás pedig gondatlanul nem követhető el.

A bűntettesek nyilvántartásában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított tizenöt évig, a közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, minden egyéb esetben három évig kezeli az adatokat a rendőrség.

A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban őrzik azok adatait, akik ellen szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Ezeket az illető elítélése esetén a büntetés lejártát követő 20 évig, a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig kell nyilvántartani.

Amennyiben tehát az újságírót akár csak csekély mértékben is elmarasztalná a bíróság, a rendőrségi archívumban még húsz évig tovább őrzik ujjlenyomatát, fotóit.

A bűnügyi nyilvántartáshoz a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóságok mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok is hozzáférhetnek.

Hogy milyen közvetlen bűnüldözési, igazságszolgáltatási érdeket szolgálhat egy becsületsértéssel vagy rágalmazással gyanúsított "bűnöző" ujjlenyomatának őrzése, arról nem ad pontos eligazítást a törvény szövege.

Halmai Gábor alkotmányjogász szerint szükségtelen és aránytalan korlátozása ez az érintett személy jogainak. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények egyébként is olyan csekély súlyúak, veszélyességűek, hogy az állam hivatalból nem kívánja azokat üldözni.

Amennyiben az érintett "elégtételt" kíván, jogainak érvényesítéséhez segítséget nyújt.

Halmai Gábor azt is elmondta, míg a törvény az ujjnyomatvételt a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén írja elő a nyomozóhatóságnak, addig a magánvádas ügyekben az alapos gyanú ennek nem feltétele.

Az eset egyébként csupán azért vert fel nagy port, mert Balogh Gyula ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a bíróságon, amely - a szabályoknak megfelelően - a területileg illetékes kapitányságot kérte az illető személyazonosságának megállapítására, s ennek során került sor a "rabosításra". Ha a panaszos név szerint jelenti fel az újságírót, a rendőrségi procedúrára nincs szükség, s így nyilvántartásba sem veszik.

Nem teljesen bizonyos az sem, hogy az érintett rendőr helyesen értelmezte a törvényt, hiszen az eljárásához szükséges alapos gyanút mindössze a bírósági megkeresés "helyettesítette".

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szerint a parlament őszi ülésszakán dönthet arról, hogy kíván-e változtatni a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényen.

A március elsején hatályba lépett jogszabály módosítását az SZDSZ és az MSZP is szorgalmazza, s ? a Népszava információi szerint - már készülnek a szövegszerű módosító javaslatok is. Dávid Ibolya azt sem tartotta kizártnak, hogy kormányzati előterjesztés is készülhet a jogszabály újraértelmezéséről.

A lap értesülései szerint a módosító javaslatok arra irányulhatnak, hogy a magánindítványra üldözendő cselekmények, esetleg a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjai ne - vagy csak az elmarasztaló ítéletet követően - kerüljenek a bűnügyi nyilvántartásba.

(Népszava)