Parlamenti vizsgálatot követel a kisgazdapárt a volt KISZ-vagyonról

A Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezete, a Független Ifjúság úgy látja: nem elég csak egy esetet - a csillebérci táborét - kiragadni az ifjúsági szervezetek vagyonával kapcsolatos vitás kérdések közül. Szerintük ugyanis ennél sokkal kirívóbb esetekre is volt már példa. Ezért a kisgazdapárttal közösen parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, amely tisztázná a volt KISZ-vagyon sorsát.

A Független Ifjúság elnöke, Imrédy Szabolcs szerint 1989-től napjainkig meg kellene vizsgálnia a parlamenti bizottságnak, hogy mi történt az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vagyonával.

Horváth Béla, a kisgazdapárt frakciószóvivője elmondta: 1990-ben, a XII. kerület országgyűlési képviselőjeként Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez fordult, és kérte: vizsgálja ki, jogszerűen került-e a csillebérci tábor a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) tulajdonába. Érdemi választ azonban nem kapott - mondta. Hozzátette: remélik, hogy a Fidesz is támogatni fogja a vizsgálóbizottság felállítását.

Az Ifjúsági és Sportminisztérium több ponton is támadja az úttörőket és a DEMISZT. Szerinte ugyanis még mindig az állam a tábor tulajdonosa.

1989. április 22-én megszűnt a KISZ, és még ugyanezen a napon a XII. kongresszus résztvevőiből a KISZ jogutódjaként megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ), amelynek a KISZ átadta vagyonát. Az Ifjúsági és Sportminisztérium szerint azonban a DEMISZ nem tekinthető a KISZ jogutódjának, mert úgy véli: társadalmi szervezetek között jogi nonszensz jogutódlásról beszélni. Mivel a minisztérium szerint törvényesen a KISZ jogutód nélkül szűnt meg, a DEMISZ-nek nem lett volna joga továbbadni a tábort.

1989. június 27-én a DEMISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) között ugyanis létrejött egy adás-vételi szerződés, melyben a DEMISZ az úttörőknek adja a kezelésében lévő csillebérci tábort. Ekkor még a tábor állami tulajdonban volt. Az ISM szerint nem érvényes a szerződés, mivel szövegéből kiderül: nem adásvételről, hanem ajándékozásról van szó. Az ISM formai hibákra is hivatkozik, például hogy nincs feltüntetve: a szervezetek részéről kik is írták alá valójában a szerződést. Ezen kívül a szerződés szövegében még végig a már megszűnt KISZ neve szerepel, míg a szerződésen már a DEMISZ pecsétje található.
Az [*****] birtokában lévő szerződés másolat fejléce szerint valóban adás-vételi szerződésről van szó, míg a szövegben az ajándékozás szerepel. A szerződést aláíró felek nem jelölték meg a szervezetben betöltött pozíciójukat, sőt nyomtatva nem is szerepel a nevük, csak az aláírás. A szerződésen pedig valóban a DEMISZ pecsétje látható.

Az ISM további ellenvetései között szerepel, hogy akkor érvényben lévő földtörvény kimondta: "A kezelő a kezelésében álló ingatlan tulajdonjogát a különleges rendeltetésű föld és a termőföld kivételével társadalmi szervezetre átruházhatja." Kérdéses azonban Horváth Béla kisgazda frakciószóvivő szerint is, hogy a csillebérci tábor nem minősült-e különleges földnek.

Horváth azt is kifogásolta, hogy 1989 július 1-jén életbe lépett a korábbi földtörvény módosítása, amely már egyértelműen megtiltotta az ilyen jellegű szerződések megkötését. Azonban a DEMISZ és a MÚSZ gyorsított eljárást kért a Földhivataltól, és június 30-án bejegyezte a Földhivatal a tulajdonváltást.

Strasszer Tibor jogász korábban a Népszavának azt mondta: "Akár érvényes a szerződés, akár nem, az úttörőszövetség tíz éven át háborítatlanul használta az ingatlanokat, ami azt jelenti: a MÚSZ elbirtokolta a tábort, azt utólag nem lehet elvitatni az úttörőktől."

Kapcsándi Dóra

Korábban:

(2000. március 11.) Status quo a csillebérci úttörőtábor területén(2000. március 17.) Visszaperlik a csillebérci tábort(2000. július 21.) A jogász szerint Csillebérc az úttörőké(2000. július 24.)