A legkisebb frakciók dolgoznak legtöbbet<br/>

Az elmúlt fél évben a statisztikák szerint a MIÉP és az SZDSZ frakciója volt a legaktívabb a parlamentben. A Fidesz és az FKGP képviselői számarányukhoz képest kisebb mértékben vettek részt a törvényhozói munkában. Nyáron szintén a koalíciós pártok tűnnek passzívabbnak.

Az SZDSZ-frakció tagjai a napirenden kívüli felszólalások 24 százalékát mondták el. Főképp napirend után kértek szót a szabad demokraták. Az összes nem napirendhez kapcsolódó felszólalás 19-19 százalékát az MSZP és az FKGP, 17 százalékát a Fidesz, 11 százalékát a MIÉP, 9 százalékát az MDF képviselői mondták el.

A napirendi pontokhoz legtöbbször az MSZP szólt hozzá, számszerint 859-ször, vagyis az esetek egyharmadában. A második helyen a Fidesz áll 767 hozzászólással, amely 29 százalékot jelent. Az SZDSZ nevéhez a felszólalások 15 százaléka fűződik, az FKGP-éhez 10, az MIÉP-éhez 7, az MDF-éhez pedig 6.

Összességében a viták 55 százalékát az 1441 ellenzéki szónoklat tette ki, 45 százalékát pedig az 1185 kormánypárti. Ez utóbbiba egyébként beletartozik az expozé és a bizottsági előadók beszéde is. A kormány nevében 193-szor szólalt föl miniszter vagy államtitkár.

Az egy főre jutó napirendi felszólalásokban a MIÉP vezet: a most 12 tagú képviselőcsoport egyetlen tagjára 23 felszólalás jutott. A 24 tagú SZDSZ-frakcióban egy képviselő átlagosan 18-szor kért szót. A 16 tagú MDF-ben 10.5, az MSZP-ben, az FKGP-ben és a Fideszben egyaránt 7-7 felszólalást tartott egy képviselő.

A legtöbb módosító javaslatot, 933-at a szocialisták nyújtották be, vagyis az összes indítvány 41 százalékát az MSZP jegyezte. A Fidesz 25.4 százaléknyi, vagyis 581 módosító javaslatatot tett le az Országgyűlés asztalára. Az SZDSZ 255 indítványt terjesztett be, ez az összes módosító javaslat 11 százaléka. A módosítók 7 százalékát az FKGP, 6 százalékát az MDF és 5 százalékát a MIÉP nyújtotta be. Közös kormánypárti indítvány 37 volt, közös ellenzéki és kormánypárti 13. A 386 képviselő összesen 2224 módosító javaslatot terjesztett elő, a bizottságok 67-et.

Az egy főre jutó interpellációk, kérdések és azonnali kérdések tekintetében is a MIÉP vezet: egy képviselőjére átlagosan 6.3-felszólalás jutott. Az SZDSZ-frakcióban egy képviselő átlagosan 5-ször interpellált illetve kérdezett. Az MDF-ben 3.7, az FKGP-ben 1.2, az MSZP-ben 0.8, a Fideszben 0.4 interpelláció illetve kérdés jutott egy képviselőre.

A képviselőcsoportok mandátumarányait és parlamenti munkájukat egybevetve kiderül: a kis létszámú frakciók aktivitása jóval nagyobb, mint a legnagyobb képviselőcsoportoké. A MIÉP, az SZDSZ és az MDF napirenden kívüli felszólalások, napirendi hozzászólások és a benyújtott módosító javaslatok tekintetében is arányát meghaladóan vett részt az országgyűlési munkában. Az MSZP arányának megfelelően teljesít, míg a Fidesz és a kisgazdapárt passzívabb.

A nyári uborkaszezont nem minden párt használja ki, bár ilyenkor könnyebb bekerülni a sajtóba. Az MSZP naponta tart sajtótájékoztatót vagy mond véleményt valamiről, míg a Fidesz szinte eltűnt az országgyűlési ülésszak befejezése óta. Bár a jelek szerint a koalíciós pártok elfáradtak, a kormány-PR működik - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Sükösd Miklós politológus. Ezt az is bizonyítja, hogy a miniszterelnök nyaralásáról több médium is beszámolt.

A kormányzó pártoknak, különösen a Fidesznek nem fontos a nyár, hiszen bármikor "hírcsináló" lehet - vélte Sükösd Miklós. A politológus hangsúlyozta: a nyári szünetek ellenére nagyon széles réteg az, amelyik nem utazik el, tehát az uborkaszezonban történő párteseményeknek is van hatása a népszerűségre. Ezt az MSZP jól kihasználja, s például a Zöld Demokraták is most kampányolnak.

Az uborkaszezonban gyakran megszólaló pártoknak, így az MSZP-nek is gyakran mesterkélt a témája - mondta Tőkéczki László. A politológus szerint az ilyesfajta "aktívkodás" nevetséges, mert az embereket nem érdeklik semmitmondó sajtótájékoztatók. Az aktivitás nem a pártoktól, hanem a témától függ ? szögezte le. Az embereket nyáron amúgy is kevésbé érdekli a politika, ráadásul ez az időszak hagyományosan nem a támadó jellegű politizálásé - vélte Tőkéczki László. A politológus elegendőnek tartja a Fidesz módszerét: a fontos ügyekben megszólalnak, de csak "alapjáraton" működnek.

(Magyar Hirlap)