A Honvédelmi Minisztériumnak nincs pluszigénye a költségvetésével kapcsolatban, a kormány még tavaly garantálta a tárca költségvetési előirányzatának folyamatos növekedését, tekintettel a NATO-csatlakozáskor vállalt feladatokra, illetve a haderőreformra - közölte a szaktárca sajtófőosztálya. Ennek értelmében a tárca jövőre az ez évinél 17 százalékkal nagyobb összegből, 223 milliárd forintból gazdálkodhat.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium viszont 11,9 milliárd forinttal kér többet a 2001. évi költségvetéséhez a Pénzügyminisztérium által ajánlott 12 milliárdnál. A minisztérium a többletigények prioritásai között említette a kábítószer-prevencióra fordítandó megnövekvő összegeket, valamint új sportlétesítmények építését.
A Szociális és Családügyi Minisztérium 30,9 milliárd forintos támogatást igényel 2001-re, ami 8 milliárd forinttal több a Pénzügyminisztérium javaslatánál - közölte Pulay Gyula, a tárca közigazgatási államtitkára. Az minisztérium legfontosabb megoldandó feladatának a szociális ágazatban dolgozók bérének fejlesztését tartja.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma azt szeretné, ha a jövő évi és a 2002-es költségvetési támogatottsága reálértékben feltétlenül növekedne - közölte a tárca sajtóirodája. A kultusztárca több mint 15 milliárd forintos költségvetési többletigényt nyújtott be a Pénzügyminisztériumhoz a 2001 és 2002-es évre vonatkozó kulturális büdzsére. A minisztérium azt várja, hogy az idei 73 milliárdos központi költségvetése legkevesebb 5 milliárd forinttal több legyen a jövő évben. A többlettámogatás-kérelem indokai között szerepel egyebek mellett a Nemzeti Audiovizuális Archívum létrehozása, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, valamint a Magyar Állami Operaház fejlesztése, és a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók bérének 40 százalékos emelése.
Az Igazságügyi Minisztérium 28,8 milliárd forintos támogatást kapna a Pénzügyminisztérium tervei szerint. Ez az összeg 7,4 milliárddal kevesebb mint amennyit a tárca igényel. A többletfeladatok elsősorban a büntetés-végrehajtásnál jelentkeznek, mivel a büntető jogszabályok módosításával a fogva tartottak száma jelentősen nőtt. Ezen a területen 6 milliárd a tárca pluszigénye. Elengedhetetlen tartja a tárca az elmaradt felújítások elvégzését, a fogva tartottak szállításához szükséges gépjárműpark korszerűsítését, a biztonsági, valamint informatikai rendszerek fejlesztését.
A Külügyminisztérium a 2000-ben kapott központi támogatásnál nagyobb összeget igényel a 2001. és 2002. évi költségvetés tervezési folyamatában. Mivel a költségvetés jelenleg egyeztetés alatt áll, ezért a konkrét számokat a Külügyminisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni - közölte Horváth Gábor, a tárca szóvivője. Horváth elmondta: többlettámogatást igényelnek a Magyarország európai uniós csatlakozási folyamatához kapcsolódó minisztériumi feladatok. Kiemelten fontos például a konzuli hálózat - az uniós vízumpolitikai jogharmonizáció folyamatos megvalósítása nyomán szükségességé váló ? bővítése. A minisztérium működési költségei az utóbbi időben csökkentek ugyan, de a külgazdasági feladatkör átkerülése a Gazdasági Minisztériumból növeli a kiadásokat ? közlte a szóvivő.
Az Egészségügyi Minisztérium nem kívánt költségvetési igényeiről számszerűsített tájékoztatást adni. A tárca kommunikációs központja szerint a minisztérium javaslatában fontos elemként szerepel az egészségügyi dolgozók jelentős béremeléséhez szükséges finanszírozási többletigénye, valamint a lakosság sürgősségi ellátásának fejlesztéséhez, illetve a különböző betegségszűrő programok megvalósításához nélkülözhetetlen anyagi fedezet megteremtése. A tárgyalások első körében az egészségügy jövő évi plusz igényéről a minisztérium politikai államtitkára korábban a televízióban úgy nyilatkozott, hogy 20 milliárd forinttal kérnek többet.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter korábban jelezte, hogy a tárca 148 milliárd forintos keretét a jövő évben 45 milliárddal szeretnék növelni. A tárgyalások eredményeként végösszegként 170 milliárdot látott érvényesíthetőnek. Az igényelt pénzt elsősorban az oktatók és pedagógusok bérfejlesztésére, valamint felsőoktatási beruházásokra fordítanák.
(MTI)
Ajánló: