Az olajbizottság a titokminisztert is meghallgatja Nógrádi vallomása miatt

Az olajbizottság hétfői ülésén is nagy vihart kavart Nógrádi Zsolt vasárnapi TV-nyilatkozata. Az interjú hatására az olajbizottság a nemzetbiztonsági bizottsággal együttes ülést kezdeményezett: a Nógrádi-ügyben a titkosszolgálatok valós szerepét szeretnék kideríteni. Az együttes ülésen Kövér László volt és Demeter Ervin jelenlegi titkosszolgálati minisztereket hallgatnák meg.

Az olajbizottság hétfői ülésén nagy vihart váltott ki Nógrádi Zsolt vasárnap, az RTL Klubnak adott interjúja. Lentner Csaba (MIÉP) szerint Nógrádit a háttérből irányítják, vele akarják a bizottság figyelmét elterelni más, olajügyekkel kapcsolatos kérdésekről. Tóth Károly (MSZP) szerint egyértelműen felkészítették Nógrádit.

Kóródi Mária (SZDSZ) szerint Nógrádi Zsolt vasárnapi - az RTL Klub Akták című műsorában elhangzott - nyilatkozata miatt meg kell vizsgálni az olajtanú és a titkosszolgálatok esetleges kapcsolatát.

Fazekas Sándor (Fidesz) szerint Nógrádi szavahihetőségét megkérdőjelezi, hogy a június 8-i bizottsági meghallgatáson a TV-interjúban elhangzott vádak nagy részét nem mondta el a képviselőknek.

Az interjúban megvádolt politikusok reakciói

A testület - a Nógádi-nyilatkozat hatására - elfogadta, hogy a nemzetbiztonsági bizottsággal ülésezzenek közösen. A rendhagyó ülésre meghívják Kövér László volt, és Demeter Ervin jelenlegi titkosszolgálati minisztereket.

A titoktárca képviselőitől többek között arra vár választ a bizottság, hogy volt-e közvetlen kapcsolat Nógrádi Zsolt édesapja és a titkosszolgálatok között, illetve volt-e köze a titkosszolgálatoknak ahhoz, hogy Nógrádi Zsoltot 1998 novemberi eltűnése után nem lehetett elérni. A bizottság az olajtanú nyilatkozatában elhangzott 18 ezer oldalas dokumentumról is információkat vár a titkosszolgálati vezetőktől.

Balogh László MDF-es képviselő kiegészítő javaslatára azt is megszavazta a bizottság, hogy 1988-tól az összes titkosszolgálati vezetőt hallgassák meg.

A bizottság elfogadta Lentner Csaba MIÉP-es képviselő azon indítványát, hogy a testület hallgassa meg a 1993 nyarán az olajügyekkel kapcsolatban létrehozott oparatív bizottság mind az öt, akkor miniszteri tisztet betöltő tagját.

Szintén megszavazták, hogy az elmúlt időszak egyes vezető állami tisztségviselőinek nyilatkozniuk kelljen az ő vagy közvetlen hozzátartozóik tulajdonában volt-e, van-e olajipari tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaság, illetve végeztek-e bármiféle munkát olajforgalmazással kapcsolatos vállalkozásnál.

Az indítvány szerint ilyen nyilatkozatot kellene tenniük az 1990. és 1998. közötti időszak miniszterelnökeinek, minisztereinek, államtitkárainak és helyettes államtitkárainak, valamint azoknak, akik az 1988. január 1-je és 2000. július 30-a között a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokai vagy parancsnokhelyettesei, megyei parancsnokok vagy azok helyettesei, olajügyekben eljáró parancsnoki és főtiszti besorolású személyek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökei, elnökhelyettesei, megyei igazgatói, helyettesei, illetve olajügyekben eljáró osztályvezető szintű munkatársai voltak.

Nyilatkozniuk kellene, azoknak is, akik a Legfelsőbb Bíróság elnökei, elnökhelyettesei, megyei bíróságok elnökei, elnökhelyettesei és olajügyekben eljáró bírái, legfőbb ügyészek és helyetteseik, megyei főügyészek, főügyész-helyettesek, olajügyekben eljáró ügyészek, ügyészi hivatali nyomozók, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitányai, budapesti és megyei kapitányai, azok helyettesei, vagy az olajügyekben eljáró parancsnoki és főtiszti besorolású személyek voltak.

Pál László és Dunai Imre a bizottsági ülésen
Fotó: Havaria Press
Az olajbizottság hétfői ülésén a Nógrádi-ügy lezárása után Dunai Imre és Pál László volt ipari minisztereket és Arnold Mihályt, a VPOP vezetőjét hallgatták meg. Bár Kupa Mihály egykori pénzügyminisztert is meghívták az ülésre, egyéb teendői miatt Kupa nem jelent meg a bizottság előtt.

A testület egy, az olajmaffia működését megkönnyítő jogszabály, a halasztott vámfizetéssel kapcsolatban kérdezték a megjelent politikusokat és a vámparancsnokot. Dunai Imre, az ipari tárca egykori közigazgatási államtitkára, későbbi minisztere ugyanis 1994. augusztusában levélben felszólította Arnold Mihályt, hogy állítsa vissza a halasztott vámfizetés lehetőségét. Arnold ugyanis 1994 nyarán felfüggesztette a halasztott vámfizetésről szóló kormányrendeletet.

"A halasztott vámfizetés felfüggesztése igazságtalanul sújtotta a tisztességesen működő vállalatokat. A megváltozott kereskedelmi feltételek ronthatták volna Magyarország megítélését. Ráadásul a halasztott vámfizetéshez bankgaranciát kértek, így nem lehetett ezzel a lehetőséggel visszaélni" - mondta Dunai.

Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka ezzel szemben úgy tudja, könnyedén vissza lehetett élni a kedvezményes vámfizetéssel, sokan vissza is éltek. Nem volt ugyanis a vámosoknak központi nyilvántartása a levámolt szállítmányokról. Ha egy cég ugyanazon a napon több szállítmányt behozott az országba, az első szállítmány kivételével a többi utáni vámfizetést könnyedén elcsalhatta. A bankgarancia legtöbbször csak egy rakomány értékére szólt.

Dunai Imre szerint nem is érdemes foglalkozni az egész olajüggyel: a kilencvenes évek elején évente 600 millió amerikai dollár értékben importált Magyarország. Ebből 12 millió dollár volt a háztartási tüzelőolaj. Ennek körülbelül 20 százalékát hozták be magáncégek: ez - akkori árfolyamon - évi 1,2 milliárd forintnak megfelelő összeget jelent. Ennyi olajterméket legfeljebb 13-14 milliárdért lehetett eldni, ennyvel károsíthattálk meg a költségvetést. Semmiképpen sem lehetett ebből több ezer milliárddal megkárosítani az államot. Dunai szerint a míniummal szennyezett paprika akkoriban sokkal nagyobb problémát jelentett, mint az olaj.

Pál László és Dunai Imre, a Horn-kormány ipari miniszterei elmondták: tudtak arról, hogy léteznek illegális olajügyletek az országban, de a jogszabályok folyamatos szigorításával megpróbálták ezt visszaszorítani.

Pál László, volt ipari miniszter azt mondta: tudtak arról, hogy a legális olajkereskedelem mellett illegális kereskedelmet is folytattak olajjal és olajszármazékokkal az országban, de szerinte ennek ellenére nem járt el jogszerűen a VPOP parancsnoka, amikor az 1994-es kormányváltás idején felfüggesztette a halasztott vámfizetésre vonatkozó miniszteri rendeletet.

Arnold Mihály csak azoktól a cégektől vonhatta volna meg a halasztott vámfizetési kedvezményt, amelyek vámbűntettet követtek el - közölte Pál László.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

(2000. július 30.)