Rehabilitáció helyett eladják a vegyes tulajdonú bérházakat az önkormányzatok<br/>

Az ingatlanok értékesítésével, magánkézbe adásával igyekeznek elősegíteni a lerobbant épületek rehabilitációját a megszorult önkormányzatok. A bérlőket cserelakásba költöztetnék, az esetleges befektetőnek azonban meg kell állapodnia a lakástulajdonosokkal. Az alkotmányjogász szerint jogilag egészében nem adhatják el az önkormányzatok a házakat.

Teljes tömbházak eladásával, a benne lévő bérlakások és magáningatlanok egy kézbe juttatásával szeretnének szabadulni az önkormányzatok a leromlott állapotú épületek felújításától. A rehabilitáció ezután az új tulajdonos feladata lenne. Ilyen esetben pedig előbb-utóbb mind a bérlőknek, mind a tulajdonosoknak költözniük kell. Más megoldás azonban egyelőre nincs, hiszen az önkormányzatoknak nincsen pénzük arra, hogy több milliárdot költsenek rehabilitációra.

Jogilag nem jöhet számításba, hogy az önkormányzat egészében adja el a házakat. Ez még
gondolatnak is nagyon vad - fogalmazott Halmai Gábor alkotmányjogász. Erre csak akkor van lehetőség, ha a tulajdonos, így a benne lévő otthonok tulajdonosai kínálják megvételre az ingatlanokat. A római jog óta törvényszerű, hogy a tulajdont kizárólag a tulajdonos értékesítheti. Nem szerez ugyanis tulajdonjogot az, aki nem a tulajdonostól vásárol - jelentette ki az alkotmányjogász.

A lakásrehabilitáció tehát komoly akadályokba ütközik. A csapdahelyzet legjobb megoldása az lehetne, ha az önkormányzat pénzt tudna szerezni a felújításra. Ennek azonban nincs forrása, így nincs más választásuk, szabadulniuk kell az évről évre rosszabb állagú épületektől.

A VIII. kerületben július 1-jétől hatályos a vagyonrendelet, amelynek értelmében lehetőség van arra, hogy a bér- és magánlakásokat egyaránt magába foglaló, leromlott állapotú ingatlanokat egyben értékesíthessék. - A cél a vegyes tulajdon felszámolása -fogalmazott Lőrinczi-Reich József gazdasági tanácsnok. A programra azért van szükség, mert az önkormányzatnak nincs pénze a rehabilitációra. Így Józsefvárosban hozzávetőlegesen 100 bérház lakásait árusítanák ki. Ráadásul egyelőre nemigen tudják, hová költöztetnék a bérlőket, mert a kerületben cserelakás alig-alig akad. Az egyben történő eladás csak akkor jöhet szóba, ha a magántulajdonosok is meg tudnak állapodni a befektetővel.

Számos esetben viszont a tulajdonosok a korábbi rossz vételt kiküszöbölendő kényszerülnek hasonló megegyezésre. Ilyen például egy Szentkirályi utcai ingatlan, ahol az önkormányzat megbízásából eljáró alvállalkozó hibás adatokat tartalmazó műszaki vevőtájékoztatót készített. A lakók pedig ez alapján, félrevezetve, vásárolták meg otthonukat. A tulajdonosok nehéz választás előtt állnak, amikor szabadulni akarnak, esetleg szabadulni kénytelenek leromlott állapotú lakásuktól. A lakástörvény életbe lépését követően ugyanis dömpingszerű volt az elidegenítés - magyarázta a tanácsnok. Az ügyek nagy száma miatt pedig a helyhatóságok nem megfelelően ellenőrizték a műszaki tájékoztatást. Ráadásul nem garantált az sem, hogy az épületet lakóházként hasznosítja új tulajdonosa. A Szentkirályi utcai esetben például parkolóházat építene a befektető.

Szőke László, a XI. kerület alpolgármestere nem tartja jó megoldásnak, hogy a házakat lakókkal együtt adják el. A kivásárlásnak pedig csak akkor van értelme, ha a lakások egy része egy kézben, a többi a helyhatóság birtokában van - fogalmazott. Az alpolgármester szerint kerületükben elegendő a felújításra a 70 milliós önkormányzati támogatás, amelyből több mint 100 társasház kapott.

Nehéz az önkormányzatok helyzete akkor is, ha például a többségi magántulajdonban lévő házakban a lakóközösség megszavazza a felújítást. Ebben az esetben pedig a szűkös forrásból gazdálkodó helyhatóságnak is fizetnie kell. A VII. kerületben 12 000 önkormányzati lakás van ilyen vegyes tulajdonú házban -tájékoztatott Szabó Zoltán VII. kerületi polgármester. A vegyes tulajdont pedig 600 épületben kellene felszámolni. Ez azonban sziszifuszi munka, hiszen megfelelő cserelakás biztosítása, a lakások kivásárlása nagyon lassan halad. Kényszeríteni senkit sem lehet, a jelenlegi helyzet azonban senkinek sem jó. A megoldásra még sok-sok évig várni kell.

- Kínkeserves megoldás ez, az önkormányzatok ezzel a kényszerlépéssel rengeteg lakót sodornak veszélybe - vélekedik Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke. A lakástulajdonosok ma gyenge piaci érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, próbálják megvédeni lakhatási biztonságukat. A piacot pedig azok uralják, akik üzleti érdekből adják-veszik az ingatlanokat.

Az önkormányzatok még nem képesek megvédeni a lakókat az ingatlanpiaci akcióktól - tette hozzá Battha Pál. Az ilyen egész házas értékesítések révén a helyhatóság egy zsilipet vág át, a lakók pedig ellenőrizetlen, féktelen ingatlanszerzések kiszolgáltatottjává válnak. Ez kontraszelekcióhoz vezet - hangsúlyozta az elnök. Nagyon kevesen nagyon jól járnak, a legtöbben viszont lehetetlen helyzetbe kerülnek. A lakók közül csak azok sorsa biztosított, akik a legerőszakosabbak. Nekik - lefegyverzésként jó lakást ajánlanak fel. Az, hogy az önkormányzatok ilyen módon igyekeznek szabadulni házaiktól és bérlakásállományuktól, azt bizonyítja, teljesen komolytalan a kormány bérlakásprogramja. Az önkormányzatok ugyanis egyszerűen nem képesek a lakásállomány megőrzésére.

(Népszava)