Sok kismama már a gyesen elbúcsúzhat munkahelyétől<br/>

A gyesről visszatérők többsége nem kapja vissza korábbi munkáját s továbbképzére sem küldik - áll egy nemrég készült felmérésben. Így a családalapítás, a jelenlegi kormány gyermekközpontú szemlélete ellenére sok esetben egyenlő az elszegényedéssel. Ezért a Munka törvénykönyve több pontbeli módosítását kéri a kormánytól az MSZOSZ női választmánya. A Szociális és Családügyi Minisztérium is hasonló felmérést folytat, s ígéri: jövőre felülvizsgálják az erre vonatkozó részeket.

Gyakorlattá válik, hogy a kisgyermekes anyákat - a Munka törvénykönyvében 30 napra csökkentett - a védelmi idő lejártával elbocsátják. Ez indokolta, hogy az MSZOSZ női választmánya felmérést készítsen a gyesen lévő nők helyzetéről. Egyidejűleg a szociális tárca is elkezdte vizsgálni a gyermekvállalók helyzetét és munkavállalási lehetőségeit.

A vizsgálatból kiderült, hogy a gyermeknevelési segélyen lévők több mint 90 százalékát nem küldik továbbképzésre munkaadóik, jóllehet csaknem mindegyikük vállalná a tanulást. Ugyanakkor újbóli munkába állásuk akadályaként jelölik meg, hogy szakmai tudásuk a 3 év elteltével már nem megfelelő. Így már az otthon töltött idő alatt ''leírják őket''. A visszatérők alig 60 százalékát veszik vissza régi állásukba.

- A törvény a gyes után 30 napos védettséget ír elő, ha ez lejár, kötelezettségek nélkül elbocsáthatják a nőket - számolt be a tapasztalatokról Szabó Istvánné, a választmány elnöke, a felmérés szervezője. - Az esetek csekély részében fordul elő, hogy a kismama nem tudja vállalni a korábbi feltételeket. Fölmondanak neki, a részmunkaidős foglalkoztatás meg szóba sem kerül.

- Jellemző, hogy a kismamák helyére határozatlan idejű szerződéssel veszik fel a helyettesítőt, majd amikor az asszony visszajön, a munkaadó dönt, melyiküket tartja meg. Ilyenkor kevés eséllyel pályázik a 3 éve már otthon lévő, ráadásul kisgyermeket nevelő édesanya - mondta Szabó Istvánné.

A választmány levélben fordult többek között a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amelyben a gyermeket vállalók nagyobb munkajogi védelmét kérik. Egyben kezdeményezik, hogy kerüljön vissza a Munka törvénykönyvébe a 90 napos felmondási védettség, a gyesen lévő idejére pedig csak határozott idejű munkaszerződéssel lehessen az átmenetileg üres munkahelyet betölteni.

A szakszervezet a rugalmas foglalkoztatási formák jogi és gyakorlati feltételeinek megteremtését, a gyermekintézményi hálózat fenntartását javasolja. Ezenkívül indokoltnak tartja, hogy a családtámogatások adójóváírási formája helyett, inkább a családi pótlék, a gyes, gyed növekedjék.

A Szociális és Családügyi Minisztériumnál is többen jelezték, nehéz helyzetbe kerültek a gyermekvállalás után, így a minisztérium is indított vizsgálatot.

- A nyár közepén kezdődött kutatómunka eredményére még októberig várni kell, de ennek tapasztalatai nyomán a tervek szerint jövőre felülvizsgáljuk a Munka törvénykönyvének idevonatkozó részeit - nyilatkozta a Népszavának Lakner Zoltán helyettes államtitkár. A Munkaügyi Főfelügyelet célzottan vizsgálja a kisgyermekes munkavállalók helyzetét. - Igaz, a munkaadók formálisan szinte 100 százalékig betartják a törvényi előírásokat, ugyanakkor sokszor teremtenek olyan légkört, hogy a gyermeket vállaló fél inkább elmegy - mondta a helyettes államtitkár.

A törvény felülvizsgálatával pedig a tárca olyan változtatásokra készül, hogy a munka- és családvállalás összhangba kerüljön. Több javaslaton is dolgozunk, így például azon, hogy a gyes mellett engedélyezett legfeljebb 4 órás munka után a munkaadó mentesüljön az egészségügyi hozzájárulástól - számolt be a tervekről Lakner Zoltán.

A szakszervezet által készített vizsgálat szerint a támogatást igénylők többségének rendkívül nehéz az anyagi helyzete: jóllehet a létminimum a mai viszonyok alapján 30 ezer forint, a megkérdezettek csaknem 40 százaléka él olyan családban, ahol 10-15 ezer forint jut havonta egy családtagra, 32 százalékuknak 20-30 ezerből, 13 százalékuknak viszont, megdöbbentő, de alig 5-10 ezer forintból kell megélniük. A háromgyermekes családok jelentős része, a 4-5 gyermeket vállalóknak pedig döntő többsége ma a létminimum alatt él.

Az elmúlt hat év alatt duplájára nőtt azoknak a családoknak az aránya, amelyeknél a gyermekgondozási ellátás és a családi pótlék összege a háztartás összjövedelmének egynegyedét sem éri el - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A KSH megállapítása szerint ez azt is jelzi, hogy egyre több olyan család van, ahol az apa egyedül is képes biztosítani a család megélhetését. Ezzel is indokolható, hogy 1993-hoz képest nőtt a munkahelyükre visszatérni nem tudó, illetve nem szándékozó nők aránya. Hét évvel ezelőtt a megkérdezettek 50,4, tavaly pedig már csak a 46,4 százaléka akart és tudott volna visszamenni korábbi munkahelyére. A nők munkábaállási szándéka az eltartott gyermekek számának növekedésével egyenes arányban csökken. A felmérés összességében azt mutatja, hogy minden harmadik gyermekgondozási ellátást igénybe vevő nő nem válik azonnal alkalmazottá az ellátási idő letelte után.

(Népszava)

Ajánló:

Az [*****] Család+Egészség csatornájának cikkgyűjteménye.