Egy kormányrendelet alapján 1996-ban kezdődött el az ország szennyezőforrásainak, szennyezett területeinek fölmérése. Az első két évben 1-1 milliárd, 1998-2000-ben már 1,5-1,5 milliárd forintot fordíthattak a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) szakemberei a kutatásokra. Horváth Vera, a minisztérium főtanácsadója szerint a környezeti károk fölszámolása 30-40 évig is eltarthat, és a költségek mai áron számolva elérhetik a 600 milliárd forintot. - Jelenleg 20 ezernél is több szennyezőforrásról tudunk - mondta Horváth Vera.
A szovjet csapatok kivonása után külön programot dolgoztak ki az egykori laktanyák környezeti kárainak fölszámolására. Most az olajszőkítés és a nagybani borhamisítás okozta környezetszennyezésekre már nem készül külön terv. A környezetvédelmi törvény értelmében a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a kárelhárításról. Akkor is, ha nem ő követte el a környezetszennyezést. A nyugat-európai vagy tengerentúli vevők általában megkövetelik az eladótól, hogy mutassa meg a talajvíz és talaj állapotát igazoló vizsgálati eredményeket. A hazai gyakorlatban ez még nagyon ritka, pedig számos pernek elejét lehetne venni.
A KÖM akkor fedezi a környezeti károk fölszámolását, ha állami tulajdonú területen történt a szennyeződés vagy állami intézmény, vállalat számlájára írható a környezetszennyezés - említette a főtanácsadó. A szennyezett területek tulajdonosai, ha bebizonyosodik, hogy nem ők okozták a környezeti károkat, pályázhatnak a környezetvédelmi tárcánál támogatásért.
Magyarország Európában a közepesen szennyezett országok közé tartozik. Az állapotfelmérést követően az ország környezetszennyezési térképe 2002. december 31-ig elkészül. Ezt követően a térképet folyamatosan kiegészítik majd.
Bihari Tamás
(Népszava)
Ajánló:
A Környezetvédelmi Minisztérium oldalán.