Elkülönített roma tanulók

A kisebbségi ombudsman ajánlással fordult a bogácsi polgármesterhez a roma gyerekek elkülönítése miatt. A helyi iskolában külön osztályokban tanítják a roma gyerekeket, külön vécét használhatnak, külön (műanyag) poharakból ihatnak az ebédlőben. A többiek "busmannak" nevezik roma társaikat. A kisebbségi ombudsman szerint "a hátrányos megkülönböztetés nem csupán a roma gyerekek önértékelését rontja és akadályozza, hogy egyenlő esélyekkel fejlődjenek, hanem káros az egész társadalomra nézve is, hiszen az együttműködés helyett a kirekesztésre épülő társadalom hosszú távon működésképtelen".

A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa felszólította a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács polgármesterét, hogy a település iskolájában biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek révén megszűnik a roma gyerekek elkülönítése. Az ajánlás megszületését levélváltás előzte meg: az ombudsman először levélben kérte be az önkormányzattól és az általános iskolától az oktatási tantervét (amelynek alapján az iskola mintegy másfél millió forintos külön állami támogatást kap a roma gyerekek felzárkóztatására és identitásukat erősítő népismereti programokra), és kikérte véleményüket is a helyi oktatási helyzettel kapcsolatban. Az iskola igazgatója választlevelében tagadta a szegregáció vádját, és a polgármester is megerősítette az igazgató állításait. Ugyanakkor az RTL Klub rejtett kamerával készített felvételein az igazgatónő személyesen fejtette ki, hogy azért van viaszos vászon asztalterítő a cigány gyerekek asztalainál, "mert meg kell nézni, hogy mennyi szemetet csinálnak". Az ombudsman ajánlásában úgy fogalmaz: "ez a megoldás ellenkezik a pedagógia elveivel és a diszkrimináció-tilalmi jogi szabályozással is". Az ombudsman az ősszel személyesen tájékozódik arról, hogy ajánlásának eleget tettek-e.
A bogácsi polgármester a napokban kezdte meg négyhetes szabadságát. Csetneki Ernőné, a polgármesteri hivatal jegyzője a Roma Sajtóközpontnak úgy nyilatkozott: az ajánlást még nem kapták meg, ezért érdemben nem tud arról nyilatkozni.
1991 óta a költségvetés kisebbségi kiegészítő támogatásban részesíti az azt igénylő iskolákat, az összeg az idén tanulónként 27500 forint. Ez az összeg - amely egyébként csaknem a felét teszi ki annak a kormányzat által megnevezett ötmilliárd forintos támogatásnak, amit a romák esélyegyenlőségének megteremtésére fordítanak - teszi lehetővé roma felzárkóztató és népismereti programok finanszírozását is. Több szakértő élesen bírálta, hogy a normatíva felhasználásának szakmai ellenőrzése nem megoldott, és az több helyen - ráadásul közpénzekkel támogatott - szegregációt és a roma gyerekeknek biztosított elkülönített, és gyakran alacsonyabb színvonalú oktatást eredményez. Az Oktatási Minisztérium megbízásából most folyik az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban annak kidolgozása, milyen módon ellenőrizhetnék a költségvetési pénzekből támogatott oktatási programokat.
A felmérések szerint megfelelő szakmai képzettség, szakanyagok hiánya és az önkormányzatok finanszírozási gyakorlata miatt e speciális programok jelentős része nem tölti be a hozzá fűzött reményeket. Egy, a kiegészítő normatív támogatásról szóló nagyobb felmérés 120, a minisztériumhoz 1994 és 1996 között beérkezett óvodai és általános iskolai pályázatot vizsgált, és arra a következtetésre jutott, hogy a felzárkóztató programok többségének minősége nem kielégítő, ugyanakkor "számos önkormányzat egyszerűen lenyeli a kiegészítő hozzájárulást".

Bernáth Gábor (RSK)

(Magyar Hirlap)