Készül a parlament titokvédelmi szabályzata

A jövőben kétharmados többséggel zárttá lehet nyilvánítani az Országgyűlés üléseit, akár egy napirend előtti felszólalás miatt is. A házszabály ilyen értelmű módosításával minden párt egyetért.

A jövőben tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb ügyész az olajbizottság ülésein, ha az Országgyűlés hozzájárul a házszabálytól való eltéréshez. Az ügyrendi bizottság tegnapi ülésén ugyanis úgy döntött: kezdeményezi a házbizottságnál, hogy a testület javasolja a parlamentnek a házszabálytól való eltérés megszavazását a legfőbb ügyész bizottsági meghívásáról.

Eredetileg Kóródi Mária (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a vizsgálóbizottságot létrehozó határozati javaslatot módosítsák úgy, hogy a testület üléseire tanácskozási joggal meghívható legyen a legfőbb ügyész, illetve helyettese. Salamon László, az ügyrendi bizottság fideszes elnöke azonban úgy vélte: azt a házszabály írja elő, hogy egy-egy testület ülésére ki hívható meg tanácskozási joggal. A bizottság végül egyhangúlag támogatta Salamon László javaslatát. A fideszes politikus egyébként biztos abban, hogy a parlament megszavazza az indítványt.

Szintén konszenzus alakult ki a házszabály titokvédelmi módosítását illetően. Az előterjesztés szerint az Országgyűlés az államfő, a kormány vagy egy képviselő kérésére, kétharmados többség igen szavazatával zárt ülést is tarthat. Egy vagy több napirendi pont, vagy napirend előtti felszólalás tárgyalása miatt a nyilvános ülés egy része is zárttá nyilvánítható.

A bizottság szintén tarthat zárt ülést, államtitok, szolgálati titok, személyes, üzleti, vagy törvény által védett más adat védelme érdekében - áll az előterjesztésben. Az MSZP-s Tóth András felvetette: a parlamenthez hasonlóan a testületek is kétharmados többséggel határozzanak a zárt ülésről, de erről egyelőre nem alakult ki vita. A tervezet külön rendelkezik a zárt ülésen készült jegyzőkönyvek kezeléséről és az abba való betekintésről is. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, akkor a jövőben a nyilvános ülések jegyzőkönyvei, az ott tárgyalt irományok és a szavazási listák az interneten is hozzáférhetőek lesznek.

Az ülést követően Salamon László a Magyar Hírlapnak elmondta: a parlament titokvédelmének szabályozására a házelnök és az ügyrendi bizottság kérte fel az Országgyűlés Hivatalát 1999 végén. Mivel szakmai konszenzus alakult ki e kérdésben a pártok között, valószínű, hogy még ebben az évben elfogadják a módosítást - mondta a testület elnöke. A bizottsága következő ülést követően elküldi az adatvédelmi biztosnak véleményezésre az anyagot.

(Magyar Hirlap)

Ajánló: