Mégis épül a 4-es metró

A szocialisták beadták derekukat, és igent mondtak a 4-es metróra. Elképzelhető, hogy drágább lesz majd az új metrón utazni. Még idén elkészül egy hatástanulmány a teljesítményarányos díjrendszer bevezetéséről, amelynek lényege, hogy a komfortosabb és gyorsabb utazásért többet kellene fizetniük az utasoknak.

Demszky Gábor és Tirts Tamás
Fotó: Habik Csaba
Visszavonulót fújt a fővárosi MSZP-frakció tegnap a fővárosi közgyűlésben. Az utolsó pillanatban egyezségre jutottak az SZDSZ-szel a 4-es metróról. Késő este még javában tartott a 160 milliárd forintos beruházásról szóló vita, de az MSZP politikusai úgy nyilatkoztak, megszavazzák a metróépítést. A szocialisták engedtek abból a feltételükből, hogy az intézmények működtetési költségei akkor se csökkenjenek a következő években, ha a főváros folyó bevételei külső okok miatt megcsappannának. A most létrejött kompromisszum lényege, hogy meghatározták, legfeljebb menynyivel juthat kevesebb az intézményhálózatnak.

A hatalmi villongás és személyes ellentét is szerepet játszott a metró körüli koalíciós konfliktus váratlan kirobbanásában. Szocialista politikusok szerint az SZDSZ ismét megpróbálta háttérbe szorítani Vajda Pált, a városüzemeltetésért és közlekedésért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettest. A közlekedési ügyosztály ugyanis nem vett volna részt a beruházás koordinálásában. Emlékezetes, hogy a nemrég lezárult kábelbotrányban már felszínre került az MSZP-s Vajda Pál és a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, a szabaddemokrata Atkári János közötti ellentét.

A tegnapi ülésen viszont kiderült, nem kizárt, hogy drágább lesz az utazás a 4-es metrón. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója bejelentette: elképzelhető, hogy 2007-ig, a 4-es metró átadásáig bevezetik a teljesítményarányos viteldíjrendszert. Mivel a metró gyorsabb és komfortosabb utazást tesz lehetővé, így könnyen lehet, hogy reálértéken többet kell majd fizetni érte.

Aba Botond a Magyar Hírlapnak elmondta, még idén elkészül egy hatástanulmány a teljesítményarányos díjrendszerről. A módszer a régóta tervezett chipkártyás technikára épül. - szerint a jelenlegi papírjegyeket és bérleteket a telefonkártyához hasonlóan egységekkel feltöltött digitális lapocskák váltanák fel. Az utas a kártyát egy érzékelőhöz tartva szállhatna fel a buszra, a villamosra, illetve léphetne be a metró területére. A készülék egy megadott egységet vonna le a chipről. Aba Botond szerint azok, akik csak néhány megállót utaznak, mindenképpen jobban járnak. Ám a rendszer kiépítése egyelőre több mint bizonytalan, mert költségei megközelítik a tízmilliárd forintot.

A közgyűlés tegnapi döntésétől függően még idén megkezdődhet az előkészítés, a tervezés, az építési engedélyezési és közbeszerzési eljárás - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. A beruházás kivitelezésének megkezdése a jövő nyáron indulna. A fővárosi önkormányzatnak jelenleg 30 milliárd forint áll rendelkezésére, ebből öt metróállomás alapjait teremtenék meg, és rendeznék az évtizedek óta halogatott és mára tarthatatlan állapotba került dél-budai közlekedési csomópontok felszínét.

A fővárosi önkormányzat jelenleg perben áll a magyar állammal, mivel a kormány nem szándékozik állni a metró ráeső költségeit, 100 milliárd forintot. A bíróság korábban úgy döntött, hogy a Pénzügyminisztérium nem mondhatta volna fel egyoldalúan az önkormányzattal két és fél éve kötött szerződését. A főváros most kártérítésért perli az államot.

A legközelebbi tárgyalás szeptember második felében lesz, akkor tanúként hallgatják meg Demszky Gábor főpolgármestert és Medgyessy Pétert, a Horn-kormány pénzügyminiszterét. A közgyűlés tegnapi döntése értelmében 2002 októberére megújul a Szent Gellért tér, a Bartók Béla út, a Móricz Zsigmond körtér, a Fehérvári út egy része, 2003 szeptemberéig pedig a Baross tér is elkészül. A beruházáshoz kapcsolódó út-, közmű-, villamos- és aluljáró-építések költsége valamivel több mint 11 milliárd forint. Az állomások alapjainak építése 6 milliárd forintba, az út- és közműépítések 2,1 milliárdba kerülnek majd. Ezeket az úgynevezett dobozokat azért alakítják most ki, hogy később az alagútfúráskor ne kelljen újra megbontani a felszínt.

A fővárosi ellenzék geológiai szakértőt hívott meg a közgyűlésre. Kardeván Péter geofizikus a Gellért tér környéki karsztvizekért aggódott, szerinte ugyanis a metróépítés veszélyeztetheti a forrásokat. Gulyás László, a metróépítést koordináló DBR Kft. igazgatója szerint alaptalanok ezek a félelmek, mivel a Közlekedéstudományi Egyesület és az Építéstudományi Egyesület állásfoglalása szerint a karsztvizek veszélyeztetése nélkül is kifúrható az alagút. Mint mondta: már léteznek olyan megoldások, amelyek belső nyomással megakadályozzák a vízbetörést. A magyar geológiai szolgálat is elfogadta ezt a nyomvonalat, amely mindössze 200 méterre közelíti meg a Duna környéki karsztvízforrásokat.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2000. augusztus 31.)