Hat évvel ezelőtti rablógyilkosságot göngyölített fel az ORFK <br/>

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (ORFK SZBEI) vádemelési javaslattal élt egy hat évvel ezelőtti, nagy port felvert ügyben; 1994-ben ismeretlen tettesek 200 millió forintot vittek el egy kft. Gyömrői úti telephelyéről, a társaság biztonsági őrét pedig napokkal később holtan találták meg a közelben, betontömbök alatt.

A bűncselekményt 1994. május 7-én követték el. Az Ibersic-Favorit Kft. betonbunkerszerű telephelyén szolgálatot teljesítő biztonsági őrt agyonlőtték, majd onnan 200 millió forintnyi készpénzzel, valutával és értékpapírral távoztak a tettesek. A pénz eltűnt, de a szolgálatban lévő biztonsági őrt sem találták akkor, ezért a rendőrség feltételezte azt is, hogy a 23 éves Sz. Sándor segített a bűncselekmény elkövetésében.

Az őr holttestét a környék másodszori felkutatásakor, a telephelytől nem messze találták meg betontömbök alá rejtve. A bűncselekmény után a kft. összes munkatársát kihallgatták, és poligráfos vizsgálatnak vetették alá, de ez sem vitte közelebb az ügy megoldásához a nyomozókat, ezért 1996 februárjában megszüntető határozat született.

A nyomozást a rendőrség 1998. június 6-án kezdte újra, amikor a velencefürdői vasútállomáson öngyilkosságot követett el ifjabb D. Attila, aki korábban az Ibersic-Favorit Kft.-nél volt sofőr. Az ügyben az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán az úgynevezett "döglött ügyek osztálya" kezdett vizsgálódni.

D. Attila családtagjainak kihallgatásakor felmerült a gyanú, hogy a bűncselekményt az akkor még csak 22 éves férfi követte el egy társával. A nyomozók feltevése beigazolódott: a fiú apja és több hozzátartozója elmondta, hogy ifjabb D. Attila a bűntény után a hajnali órákban tért haza, és mindent bevallott apjának. Kiderült a nyomozás során, hogy a férfinak volt egy segítőtársa is, L. Péter, aki 1994-ben ifjabb D. Attilához hasonlóan szintén III. kerületi lakos volt.

A bűncselekmény elkövetéséhez szereztek egy furgont, amivel a kft. telephelyére mentek, s oda azzal az indokkal jutott be a ifjabb D. Attila, hogy járművében felforrt a hűtővíz. Az őrnek valami gyanús lehetett, mert dulakodni kezdtek, s a családtagok elmondása alapján - amit ifjabb D. Attilától hallottak - ekkor dördült el a fegyver, ami halálra sebezte az őrt.

A gyanúsítottnál nem volt fegyver, az őr pisztolyával lőttek. A két fiatalember elrejtette a közelben a holttestet, majd felpakolta a telephelyen lévő 200 millió forintnyi pénzt, illetve devizát. A fegyvert a Dunába dobták. Abban állapodtak meg, hogy a pénzt L. Péter kezeli, hogy ne legyen feltűnő a hirtelen meggazdagodás. L. Péter - aki 1999 júniusa óta előzetes letartóztatásban van - azt állítja, hogy neki ifjabb D. Attila annyit mondott: a biztonsági őr benne van a rablásban.

Ennek ellentmond a családtagok vallomása, akik tudtak arról, hogy ifjabb D. Attila fűmagot vett, hogy legyen mivel bevetni a területet, ha el kell ásni az őrt. És azért választották a biztonságiak közül Sz. Sándort, mert se felesége, se gyereke nem volt. Az ügynek van egy zsarolási szála is: a III. kerületben élő G. család valamilyen módon megtudta, hogy a szintén ott élő ifjabb D. Attila mit követhetett el, ezért pénzt követeltek.

Az apa elmondása szerint ezzel mintegy 60-70 millió forintot zsaroltak ki fiától. A rendőrség az ügyben L. Pétert előre megfontoltan, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel gyanúsítja, ifjabb D. Attila családjának öt tagját orgazdasággal, míg a G. család három tagját személyi szabadság megsértésével, illetve zsarolással gyanúsítják.

A rendőrség feltételezése szerint a pénz nagy részét a gyanúsítottak elköltötték: L. Péter főleg ingatlan- és autókereskedéssel foglalkozott, míg a D. család felélte a pénzt, sőt a családfő jelenleg hajléktalan.

(MTI)