Pallagnál újabb tanú jelentkezett<br/>

Pallag László az olajbizottság tegnapi ülésén bejelentette, hogy egy előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyvédje jelentkezett nála, hogy újabb bizonyítékokkal szolgálna az olajbűncselekményekről. A testület hétfői ülésén az ügyészség képviselője bejelentette, hogy az öngyilkosságot elkövető békési rendőr, Kuzma Mihály lakása elleni rendőrségi akció vezetőjével szemben vizsgálatot indítottak, mert az akciót szabálytalanul hajtották végre.

A parlament olajbizottságának ülésén az ügyészség képviselője bejelentette, hogy folyik a Nógrádi Zsolt tanúvallomása alapján megkezdődött nyomozás második szakasza. Ennek keretében megvizsgálják, hogy a nagy vihart kavart békési rendőr-öngyilkosságok ügyében szabályszerű volt-e a közigazgatási eljárás. Azt is elmondta, hogy az öngyilkosságot elkövető békési rendőr, Kuzma Mihály lakása elleni rendőrségi akció vezetőjével szemben vizsgálatot indítottak, mert az akciót szabálytalanul hajtották végre. A bizottság nem támogatta Pallag László országgyűlési határozat-javaslatát, amely a testület munkáját december 31-ig hosszabbította volna meg. (Ismert, hogy a Fidesz és az MDF képviselője október 31-ével fejezné be a testület tevékenységét.) Pallag, a bizottság elnöke elmondta, hogy jelentkezett nála egy előzetes letartóztatásban lévő személy ügyvédje, aki szerint védence újabb bizonyítékokkal tudna szolgálni az olajbűncselekményekről.

A bizottság hétfői ülésén Latorcai Jánost, az Antall-kormány volt ipari és kereskedelmi miniszterét hallgatta meg. Az ellenzéki képviselők, elsősorban Kóródi Mária (SZDSZ) és Juhász Ferenc (MSZP) az iránt érdeklődtek: hogyan fordulhatott elő, hogy miután 1992-ben felszínre kerültek az olajügyek, az MDF-es kormány rendeletben szigorította meg a HTO és az üzemanyag-forgalmazás feltételeit, illetve ellenőrzési rendszerét, mégis egy MDF-es képviselő módosító indítványára a jövedéki törvény vitájában a parlamenti többség egy évvel, 1992 végén elhalasztotta a változtatások hatályba léptetését. Latorcai válaszában leszögezte: nem ismeri az akkori parlamenti történések hátterét. Az azonban biztos, hogy 1993 és 1994 között a kormány nem dobta a gyeplőt a lovak közé. Miután a parlament egy évvel valóban elhalasztotta a megszigorítások bevezetését, az ipari és a pénzügyi tárca közös rendeletben olyan intézkedéseket vezetett be a HTO-ra és az üzemanyagokra vonatkozóan, mintha azok a jövedéki törvény hatálya alá estek volna. Ennek köszönhetően a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség átfogó ellenőrzése 1993-ban azt állapította meg, hogy a vizsgált benzinkutak 26 százalékánál minőségi problémák voltak a benzinnel, 10 százalékuknál pedig kimutatható volt az olajszőkítés. A volt ipari miniszter tájékoztatása szerint 1991-től 1993-ig évente 10 milliárd forint kára származhatott a nemzetgazdaságnak az olajszőkítésből. Ez a jelenség azonban ebben az időszakban nemcsak Magyarországra, hanem Németországra, Svájcra és Hollandiára is jellemző volt.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. szeptember 8.)