Elosztotta a kormány a minisztériumok pénzét<br/>

A Miniszterelnöki Hivatal és a Gazdasági Minisztérium kiadásai emelkednek a legnagyobb mértékben a következő két évben - derült ki tegnap, miután a kormány elfogadta a jövő évi, valamint a 2002. évi költségvetés első fejezetét. Jövőre11-12, 2002-ben pedig 10-11 százalékkal nőnek a bérek és a keresetek. A tervezetet szeptember 15-ig terjesztik a T. Ház elé.

Jövőre a Miniszterelnöki Hivatal kiadási előirányzata emelkedik a legnagyobb mértékben, összességében 69 százalékkal. Az 53,7 milliárd forintos növekmény nagyrészt abból ered, hogy az általános tartalékként elkülönített 27,5, a köztisztviselői életpálya kialakítására szánt 26, valamint a Nemzeti Földalap létrehozására előirányzott 5 milliárd forint is ebben a fejezetben jelenik meg. A Gazdasági Minisztérium 39 százalékkal többet költhet, ami elsősorban a Széchenyi-program megvalósítására megszavazott 290 milliárd forintból adódik. Több mint 19 százalékkal, 309,8 milliárd forintra nő jövőre az agrártárca kiadási kerete. 2002-ben már csak 3 százalékkal többet, 319 milliárdot költhetne az FVM.

A kormány által meghirdetett családtámogatási politika ellenére a Szociális és Családügyi Minisztérium költségvetési fejezete nyolc százalékkal kevesebbet költhet el 2001-ben, mint az idén, és 2002-ben is csak hat százalékkal (nominálértéken) nő a mozgástere. A közlekedési tárca mindössze két százalékkal költhet el többet, mint az idén. Ez az inflációt is tekintetbe véve 6 százalékos csökkenés a valóságban. A környezetvédelemre sem szánnak jelentősen több pénzt sem jövőre, sem azután. A tárca kiadási fejezetéből 2001-ben 9, 2002-ben pedig 6 százalékkal kisebb összeg szerepel, mint az idén.

Az életszínvonal, a gazdasági jólét emelését nevezte Járai Zsigmond pénzügyminiszter a 2001. és a 2002. évi költségvetés legfontosabb célkitűzésének. A miniszter értékelése szerint: bár egy év alatt nem lehet behozni a magyar életszínvonal lemaradását az Európai Unióhoz képest, jelentős előrelépés várható a bérek és remélhetően a nyugdíjak területén is. A tervezet szerint jövőre 11-12, 2002-ben pedig 10-11 százalékkal növekszik a bérek és keresetek összege. Ez azt eredményezi, hogy mindkét évben átlagosan 8-9 százalékkal többet visznek haza a munkavállalók, mint az idén. Az egészségügyben dolgozók bruttó jövedelme átlagosan 20 százalékkal növekszik jövőre. A pedagógusok bérei a januári, átlagosan 8,75 százalékos emelést követően szeptemberben további 20 százalékkal emelkednek. Hasonló mértékben növekedne a felsőfokú szociális alkalmazottak, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó levéltárosok, muzeológusok bruttó keresete is. A köztisztviselői életpálya támogatására 20,6 milliárd forintot különített el a kormány a miniszterelnökség fejezetében.

A kormány hároméves prognózisában jövőre 3,5-4, 2002-ben 4 százalék körüli, 2003-ban pedig már 4 százalék fölötti fogyasztásbővüléssel számol. Jövőre három százalék alá, 2,9 százalékra, 2002-re pedig 2,7 százalékra csökken az államháztartás magán-nyugdíjpénztári befizetések nélkül számított hiánya. A korrigált hiányt pedig 3,4, illetve 3,2 százalékra teszi a kormány.

Az egészségbiztosítási alap az elkövetkezendő három évet is deficittel fogja zárni. A költségvetési tervezet szerint az alap kiadásai jövőre 10,1, 2002-ben 17,2, 2003-ban pedig 16,5 milliárd forinttal meghaladják a bevételeit. Ellenben úgy tűnik, hogy a nyugdíjbiztosítási alap egyenesbe jött, hiszen mindhárom évben nullszaldós lesz a költségvetése.

A helyi önkormányzatoknál is kiegyensúlyozott gazdálkodást vár a kormányzat. Járai elismerte, hogy a jövőre 10,3 százalékkal emelkedő kiadási előirányzatból feszítetten lehet megoldani a közoktatási, illetve a szociális dolgozók tervezett béremelését. Erre a célra összesen 20,4 milliárd forintot költhetnek az önkormányzatok. Mindemellett véleménye szerint ez nem lehetetlen feladat. Tény, hogy az átlagon felüli béremelés miatt viszont a dologi kiadások korlátozott mértékben növelhetők.

A kormány hároméves gazdaságpolitikai elképzelése szerint 2003-ra a tavalyi 10 százalékról 3-5 százalékra csökken a pénzromlás mértéke. A miniszterek a gazdasági növekedést kísérő nagyobb kínálattól és versenytől az áremelkedés fékezését remélik. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy az állam segítségével egyre nagyobb térhez juthatnak a kis- és középvállalkozások. A kormány elképzelése szerint agrárrendtartási eszközökkel úgy kell szabályozni a belföldi kínálatot, hogy az élelmiszerár-növekedés ne haladja meg számottevően az átlagos inflációt. A hatósági áras termékek, szolgáltatások körében a kormány az elkövetkezendő évekre is kilátásba helyezte bizonyos árlimitek alkalmazását, amelynek irányelveit ősszel határozza meg. Az állam fokozott szerepet vállal a fejlesztésekben - például autópálya-, vasútépítés -, így mérséklődik az áremelési igény.

(Népszava)

Korábban:

(2000. május 15.) Ésszerű tervezés vagy készülődés a választásokra?(2000. július 12.)