Jogerős elmarasztaló ítélet a kecskeméti sortűzperben<br/>

Szerdán meghozták a jogerős elmarasztaló ítéletet a kecskeméti kivégzés ügyében. A hat éve tartó büntetőeljárás során a Legfelsőbb Bíróság (LB) negyedszer határozott az ügyben. Döntése szerint a bűnös parancs nem zárja ki a tettes büntetését, hanem csak mérsékli azt.

1956. október 26-án és 27-én statárium volt érvényben - állapította meg a tegnapi fellebviteli tárgyaláson az LB.

Az ítélet szerint a 26-ai és a 27-ei tömegmegmozdulások idején a katonák két fegyveres felkelőt elfogtak. Gyurkó parancsára - akinek a tevékenysége a többi között Bata István, illetve Janza Károly honvédelmi miniszterek utasításain alapult - a foglyokat falhoz állították és 11, illetve 12 lövéssel kivégezték.

Az LB álláspontja szerint a cselekedet a polgári lakosság védelméről szóló 1949. évi genfi egyezménybe és a hozzá kapcsolódó New York-i szerződésbe ütközik. Eszerint a civileket és a foglyokat nem szabad kivégezni. A falhoz állítás statárium idején sem engedhető meg. A foglyokat át kellett volna adni a hatóságnak - indokolt a tanácselnök. Mint hangsúlyozta: a bűnös parancs megtagadása esetén a katonák élete nem lehetett közvetlen veszélyben, ezért ez nem zárja ki, hanem csak mérsékli büntetésüket.

Emberöléssel megvalósított, soha el nem évülő emberiség elleni bűntett miatt felbujtóként elmarasztalták Gulyás-Kis Sándort, a városi helyőrség egykori parancsnokát. Megállapították volt helyettese, Pataki Mihály bűnösségét is - egy azóta elhunyt beosztottjával együtt ő hajtotta végre a parancsot. Büntetésük 2-2 év börtön 3 évre felfüggesztve. Rendfokozatuktól megfosztották őket.

Kulcsár Anna

(Magyar Hirlap)