Az egészségügyi privatizáció leállítását kérik a szakorvosok<br/>

Azonnali hatállyal kéri leállítani az egészségügyben jelenleg folyó privatizációs gyakorlatot a Magyar Orvosi Kamara. A szakellátás-privatizáció finanszírozása megoldatlan, a működtetési jog tartalma módosításra szorul. A területet koordináló miniszteri biztos szerint az amortizáció fedezetének beépítésére és az ellátások egységes finanszírozására jövőre még nincs lehetőség.

Elutasítják a szakorvosok a szakellátás privatizációjáról és az önálló orvosi tevékenységről szóló törvénytervezetet. A múlt hét végén Balatonaligán a II. Járóbeteg-szakellátási Konferencia résztvevői hasonló módon döntöttek. A szakemberek sérelmezik, hogy a jogszabály-előkészítési szakaszban tanúsított aktív részvételük ellenére javaslataikkal homlokegyenest ellentétes tartalmú törvénytervezet látott napvilágot.

A jelenleg rendelkezésre álló munkaanyagok nem tennék kötelezővé az önkormányzati, állami tulajdonban lévő járóbeteg-egészségügyi szolgáltatók intézményi formából gazdasági társasággá alakítását.

Az előtérbe helyezett megoldási modell a praxisközösség formájában történő privatizáció, ami praxisjoggal rendelkező orvosok együttműködését jelenti járóbeteg-szakrendelés ellátására. Az orvosok gazdasági társaságot hoznak létre, és ezen keresztül kötnek finanszírozási szerződést az önkormányzattal. A praxisjogot alanyi jogon kapnák azok az orvosok, akik főállásban látják el a járóbeteg-szakrendelést a kórházhoz nem tartozó szakrendelőben és legalább heti harminc órában rendelnek.

A többi praxisra az orvosi kamarák pályázatokat írnak ki. A praxisjogot csak egy-egy szakfeladatra kaphatják majd, amihez területi ellátási kötelezettség kötődik amellett, hogy egy területen több szakorvos jut majd praxishoz.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter szerint a tervezet a praxisjoghoz hasonlóan csak egy működtetési jogot adományozna az orvosoknak, e jog tartalmát azonban nem tisztázza.

Kökény Mihály az egészségügyi és szociális bizottság jelenlegi elnöke kifogásolja, hogy a tervezet nem rendezi a díjharmonizációt a fekvőbeteg-rendszerrel. Ma ugyanis ugyanazon kezelésért a fekvőbeteg-intézmények több pénzt kapnak, mintha azt járóbeteg-intézetben hajtanák végre. Nem oldódnak meg az ellátás kritikus kérdései, ha nem építik be a rendszerbe az eszközök amortizációjának fedezetét, és nem teremtik meg a szolgáltatások értékükön történő finanszírozásának lehetőségét - vélte Kökény Mihály.

Elképzelhető, hogy idén elfogadják a szakorvosi praxisjogról szóló jogszabályt - mondta a Népszava kérdésére Fodor Miklós, az Egészségügyi Minisztérium privatizációt koordináló miniszteri biztosa. A 2001-ben életbe lépő szabályozás mellett elképzelhető egy több milliárd forintos hiteltámogatási keret létrehozása, amely fölött - az eddigi gyakorlattal ellentétben - már nem a Gazdasági vagy a Pénzügyminisztérium rendelkezne. Így az alapfelhasználásról, a műszer- vagy rendelővásárláshoz felvett hitel kamattámogatásáról az egészségügyi tárca dönthetne. Fodor Miklós szerint az amortizáció fedezetének rendszerbe építése, a díjharmonizáció egy évet mindenképpen csúszik a pénzhiány, illetve az időigényes szakmai előkészítés miatt. Fontos lépés lesz, hogy a közeljövőben az önkormányzatoktól a Magyar Orvosi Kamarához kerül majd az egészségügyi ellátási kötelezettség - tette hozzá a miniszteri biztos.

A MOK már korábban is kérte a szakminisztert: állítsa le a megfelelő törvényi háttér nélkül folyó egészségügyi privatizációt. Gógl Árpád válaszlevelében egyetértett a kezdeményezéssel, de mint kifejtette: nem áll módjában megakadályozni az autonóm önkormányzatok ilyen irányú lépéseit, csak ajánlatot tehet. A kamara véleményezési joga csak az alapellátásra vonatkozik, így a járóbeteg-rendszerben zajló folyamatokat befolyásolni nem tudja. A szakma reményei szerint ez jövőre megváltozik.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(1999. december 7.) Magánosítani akarják a szakorvosok praxisát is(2000. március 22.)