A Magyar Hírlap birtokába került egy lista, amely összesen 366 szakképesítés törlését javasolja az országos képzési jegyzékből (okj). Az összesítés szerint a képzés hiánya miatt 220, a jelentkezők hiánya miatt pedig 146 szakképesítést kellene megszüntetni. Ezek között szerepelnek olyan régi hagyományú szakmák is, mint a cipész, a tímár, a kovács, de a listára került több hangszerkészítő és -javító szakma, a zongorahangoló, az áruházi-üzletházi eladó és a külkereskedelmi vállalkozási ügyintéző is.
A listából ugyanakkor kiderül, hogy több tárca vitatja a szakmák törlésének jogosságát a képzési jegyzékből. A Honvédelmi Minisztérium például nem ért egyet a harcjárműtechnikusi szakképesítés megszüntetésével, a kultuszminisztérium többek között a fotóriporter, a laptördelő és képszerkesztő, a közlekedési minisztérium pedig a repülőgép-műszerész és a repülőgép-szerelő szakma eltörlését helyteleníti. A földművelési minisztérium a halász, a molnár, a szőlőtermesztő és a borász szakképesítés megszüntetését kifogásolja.
Az Oktatási Minisztériumban legkorábban az év végén születhet döntés a képzési jegyzék korszerűsítéséről - mondta Sió László, a tárca kabinetfőnöke. A törlés elveiről egyelőre éppúgy nincs végleges álláspont, mint a kialakítandó szakmacsoportok számáról. Meg kell határozni azt is - tette hozzá -, hogy amennyiben a jegyzékről lekerülő szakmákra ismét igény merül fel, milyen egyszerűsített eljárással kerülhetnek ismét az okj-re. A tárca hamarosan minden iskolába elküldi a szakmajegyzék tervezett korszerűsítéséről szóló tájékoztatót - mondta Sió László.
A jegyzéket gondozó Nemzeti Szakképzési Intézetből úgy értesültünk: nem feltétlenül szakmák megszüntetéséről van szó, sokkal inkább arról, hogy szeretnék átláthatóbbá tenni a szakképzési rendszert, amelynek illeszkednie kell a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió elvárásaihoz. A hivatalos szakmákat felsoroló jegyzéket hét évvel ezelőtt állították össze, s ma 934 tétel szerepel rajta. Számos olyan szakképesítés van azonban, amelyből az utóbbi időben nem indítottak képzést, másokra pedig évről évre kevesebb jelentkező akadt. Nem volt mindig tisztázott a képzések egymásra épülése sem, és egy-egy ágazaton belül néhol túlságosan szétaprózodtak a szakmák.
A szakképzés átalakításának célja, hogy a speciális ismeretek megszerezése előtt széles alapképzettséggel lássák el a diákokat, akik később könnyen átképezhetők új szakirányokba. Alapvetően helyesnek tartja a korábban áttekinthetetlennek tartott képzési jegyzék átalakítását Kajtárné Batár Borbála, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője. Tisztázni kell - fejtette ki, milyen alapképzettséget kötnek egy-egy szakma megszerzéséhez. A szakszervezet vezetője szerint a ritka szakmák sem tűnnek el a palettáról, ezek ugyanis egy speciális képzési rendszerbe kerülnek az átalakítás során.
A Képző és Iparművészeti Szakközépiskola által oktatott tizenkét szakképesítésből hatot érintene a képzési jegyzék átalakítása - mondta Tímár Péter igazgató. Az üvegműves-, a könyvműves-, a bútorműves képzések mellett az alkalmazott fotográfus szakma is szerepel a listán, holott ennek a reklám területén nélkülözhetetlen képesítésnek nemrégiben dolgozták ki az oktatási programját, és most harmadikosok az ez alapján tanuló diákok - tette hozzá. Az igazgató szerint vannak olyan kis szakmák, amelyekre eleve kevés jelentkező akad, hiszen nincs is szükség több új szakemberre, ez azonban még nem indokolja a szakmák megszüntetését.
(Magyar Hirlap)
Ajánló: