Baja Ferencnek adott igazat a bíróság a Baja-Illés perben<br/>

Jogerős ítélet született abban a perben, amelyet Baja Ferenc, a Horn-kormány környezetvédelmi minisztere indított Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselő és az azóta megszűnt Napi Magyarország című napilap kiadója ellen. Baja azért indította a pert, mert Illés a lapban azt állította: Baja ötmilliárd forintot juttatott bizonyos érdekköröknek törvénysértően a Központi Környezetvédelmi Alapból. A bíróság megállapította: az írásban valótlan állítások szerepeltek.

Apró módosítással jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet kedden a Fővárosi Bíróságon abban a Baja Ferenc szocialista országgyűlési képviselő által indított személyiségjogi perben, amelyben elmarasztalták Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselőt és az azóta megszűnt Napi Magyarország című napilap kiadóját. Az elsőfokú ítélet szerint 300 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell kifizetnie a Napi Magyarország című lap kiadójának, illetve Illés Zoltánnak Baja Ferenc részére .

Baja Ferenc azért adta be keresetét, mert a napilap ez év január 20-i címlapon induló, "A leköszönt kormány ötmilliárdról döntött jogtalanul" című írásában Illés Zoltán azt állította: Baja a Horn-kormány környezetvédelmi minisztereként, közvetlenül az 1998-as választások után, ötmilliárd forintot juttatott bizonyos érdekköröknek törvénysértő módon a Központi Környezetvédelmi Alapból. Másodfokon mellőzték az ítéletnek azt a részét, amely szerint a Napi Magyarország emberi méltóságában is megsértette a szocialista országgyűlési képviselőt.

Az elsőfokú és ezzel megegyezően a másodfokú ítélet indoklásában kimondta: megalapozatlan állítások, valótlan híresztelések szerepelnek az inkriminált írásban, amelyeket a két alperes az eljárás során nem is próbált bizonyítani.

A per harmadrendű alperese Molnár Róbert kisgazda országgyűlési képviselő, aki a cikk állításai alapján országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be az ügy feltárására hivatott vizsgálóbizottság létrehozásáról. A kereset erre vonatkozó részét a bíróság azzal utasította el, hogy egy parlamenti munkaanyag személyiségjogi szempontból másként értékelendő, mint egy bárki által hozzáférhető sajtóközlés.

Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró kijelentette: "Semmilyen politikai szembenállás nem jogosít fel senkit masszívan valótlan tények állítására." A perbeszédek során az alperesek ugyanis arra hivatkoztak, hogy alapvetően politikai ellentétről van szó.

(MTI)